Amit a Mobil Rackekről és a merevlemezekről tudni érdemes

Minap egyik ismerősöm afelől érdeklődött, hogy a régi, ám még működő merevlemezét hogyan tudná adat tárolásra és hordozásra. A válasz igen egyszerű. Csupán venni kell egy Mobil Rack-et és bele építeni a HDD-t. Azonban ez a válasz minden, csak nem részletes. Van ugyanis pár dolog, amivel érdemes tisztában lenni. Ezen írásban ezekről lesz szó.

Általános tudnivalók a merevlemezekről

Mint most is az alapoknál kezdjük. Merevlemezekből külső méretet tekintve két elterjedt fajta létezik. 3,5″ és 2,5″. A 3,5″ méretű lemezeket asztali számítógépbe szánják elsődlegesen, míg a kisebb 2,5″ méretűek Laptop/Netbook készülékekben lelhetőek fel. Ezen méreteken kívül léteznek még 5,25″ és 1,8″ méretű lemezek is. Az 5,25″ méretű lemezek mára ritkák, mint a fehér holló, míg az 1,8″ méretű lemezek igen közkedveltek beágyazott eszközökben, mint pl az iPod Classic.

A méreten kívül másik fontos jellemzője az eszköznek a csatoló felület. Natívan (átalakító áramkörök nélkül) három csatolófelület jöhet szóba: PATA, SATA, SCSI. A SCSI lemezekről jelen esetben nem lesz szó, mivel azon lemezek szerverekbe lettek szánva, és ha ilyen akad az ember kezébe, akkor egészen biztos vagyok benne nem szorul rá ezen leírásra. (ha meg mégis az baj :))

A PATA csatoló felületet szokták nevezni IDE-nek is. Sebességben létezik ATA-33, ATA-66, ATA-100 és ATA-133 típusú vezérlő és eszköz. A számok az elméleti maximális sávszélességre utalnak Mb-ban kifejezve. 40 tűs csatlakozókat használ a busz, de a kábel maga 80 eres (Minden adat szál mellé van egy árnyékolás téve). A 80 eres kábel ATA-66 típustól felfelé ajánlott. Nem megfelelő kábel esetén az adat átviteli sebesség nagyon alacsony lehet.

Ezen kívül minden kábelre 2db eszköz csatlakoztatható. Az eszközökön be kell állítani, melyik legyen az elsődleges és melyik az alárendelt. (Master-Slave) Ezt az eszközökön elhelyezett Jumperekkel lehet beállítani. A szabvány 3 típusú beállítást definiál. Master, Slave és Cable select. Ezen kívül újabb lemezeken kompatibilitás végett a régebbi alaplakokkal található kapacitás limitáló beállítás is. Mára ez feleslegessé vált, mivel minden PATA vezérlő tudja legalább az ATA-100 üzemmódot. Pentium 3 és 2 korszakból származó alaplapoknál van ennek jelentősége.

A Cable select üzemmódban az eszközök a kábelen elhelyezett pozíciójuk alapján konfigurálják, hogy Master vagy Slave eszközként működjenek. Master eszköz lesz az, amelyik az alaplapi csatlakozóhoz a legközelebb van (a középső csatlakozón), míg Slave az, amelyik a legtávolabbi csatlakozón. Amennyiben csak egy eszköz található a kábelen Cable Select alkalmazása nem ajánlott, mivel az átviteli sebességet leronthatja. Továbbá nem minden eszközzel működik, ezért érdemes a Master Slave konfigurációt választani manuálisan. A Jumperek kiosztása eszközönként változik, ezért a lemez adattábláján el szoktak helyezni egy többé-kevésbé egyértelmű leírást.

Manapság jobban elterjedt csatoló felület a SATA, amely jóval gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, mint a PATA, valamint nem kell bajlódni jumperek állításával, mivel itt egy kábelre egy eszköz csatlakozik. Ezen kívül előnye az, hogy menet közben le és fel csatolható. A menet közbeni le és felcsatolásnak azonban vannak szoftveres és hardveres függőségei. Erről majd a későbbiekben lesz szó.

A SATA lemezek speciális táp csatlakozót igényelnek, ugyanis a szabványban a szokványos +5v, +12v mellet szükség van egy +3,3V-ra is. Ehhez olyan tápegység kell, amelyen van SATA csatlakozó. Lehet kapni Molex -> SATA táp átalakítókat, azonban ezen átalakítók nem mindegyike működik újabb lemezekkel, mivel sok esetben az átalakítók kihagyják a +3,3V feszültséget. Régebbi lemezek azonban gond nélkül működnek ezen átalakítókkal, mivel kezdetben nem használták a +3,3V ágat. Sőt, egyes SATA lemezeken hagyományos Molex táp csatlakozó is található.

A Rack kiválasztása

Alapvetően azt kell eldönteni, hogy külső, vagy belső Rack-et szeretnénk. Laptop merevlemezek esetén csatlakozó felülettől függetlenül külső, USB-re csatlakozót tudunk csak választani, mivel másmilyent nem gyártanak. Ezek előnye az, hogy mivel +5V hajtja a lemez motort is, így nem kell külső táp ellátás a lemez működtetéséhez. Normál méretű lemezek esetén azonban a külső keretek táp ellátásra szorulnak a +12V miatt. Továbbá az USB sebessége igencsak limitált (A 60Mb/s elméleti sebesség soknak tűnhet, de ezt sose fogja egy keret sem elérni. A kábel hossz és a keretben használt elektronika minősége miatt) a SATA/PATA csatlakozó felületekhez képest. Előny viszont, hogy a lemez tényleg hordozható.

Belső rack esetén amire ügyelni kell az, hogy a tápegység rendelkezik e elegendő kapacitással még egy merevlemez meghajtásához. Így érdemes a tápegység adatlapját megnézni, hogy hány wattos és egy tápegység méretezővel megnézni, hogy képes e a lemezt elvinni a tápegység. Ilyen méretező pl ez: http://www.thermaltake.outervision.com/

Továbbá érdemes ügyelni a hűtésre is. Olyan rack-et érdemes választani, amelyik kerete és fiókja is rendelkezik beépített hűtő ventilátorral. A Rack keret része 5,25″ meghajtó helyre építhető be. A keretbe helyezett merevlemezt érdemes csavarokkal megfelelően rögzíteni.

A Rack-ek ára gyártótól és forgalmazótól függően változhat. Általában 5 ezer forint alatti áron beszerezhetőek.

Menet közbeni csatlakoztatás

Belső, PATA rendszerű merevlemez fiókok menet közben nem csatlakoztathatóak és nem is választhatóak le. A menet közbeni csatlakoztatás/eltávolítás megrongálhatja a lemezt. Így ha PATA merevlemezünket mindenképpen menet közben szeretnénk csatlakoztatni is leválasztani, akkor csak USB keret jöhet szóba.

SATA lemezeknél a menet közbeni csatlakoztatásnak  és leválasztásnak van néhány követleménye:

  • Olyan alaplap, amely a SATA portokat tudja AHCI módban kezelni
  • BIOS-ban SATA port AHCI üzemmódban legyen
  • AHCI támogatással rendelkező operációs rendszer (Windows Vista vagy újabb, Xp esetén elég bizonytalan az AHCI támogatás, Linux kernel > 2.6.19)
  • A választott keret leírásában is szerepeljen, hogy Hot Swap képes az eszköz.
  • SATA táp csatlakozóval rendelkező tápegység (igazából nem követelmény, de ajánlott lenne)

Arról, hogy az alaplapunk támogatja e az AHCI SATA üzemmódot, a kézikönyvében, vagy akár a Google segítségével is tájékozódhatunk. A 2-3 évvel ezelőtt készült alaplapok többsége tudja már az AHCI funkciót. Azonban ez alapértelmezetten nincs bekapcsolva a BIOS-ban. Előfordulhat, hogy AHCI beállítás megváltoztatása után újra kell telepíteni a rendszert, ezért érdemes rendszer újratelepítés előtt piszkálni

BIOS típustól függően ezen beállítás helye és módja változhat. A következő leírás egy AWARD BIOS-al ellátott alaplap felhasználásával készült. A konkrét beállítás megkezdése előtt érdemes az alaplap kézikönyv BIOS beállításáról szóló szekciót átnézni. A képernyőképek minősége sajnos nem a legjobb.

A BIOS-ba indításkor a DEL gomb nyomva tartásával lépünk be. (BIOS gyártónként változhat. Érdemes ügyelni indításkor a “Press x key to enter setup” feliratokat, ahol természetesen x egy gomb)

Ekkor a főmenübe jutunk.

A kérdéses beállítást jelen esetben az Integrated Peripherals menüben található meg PCH SATA Conroll mode néven. Itt az IDE helyett az AHCI-t kell választani.

Ezután a főmenübe visszatérve (ESC gomb), majd átnavigálva az Advanced BIOS Features menüpontba érdemes ellenőrizni, hogy a HDD S.M.A.R.T Capability be van e kapcsolva. Bekapcsolt állapotban S.M.A.R.T érték olvasóval érdekes adatokat tudhatunk meg a merevlemez állapotáról. Továbbá a Hard Disk Boot Priority menüben érdemes ellenőrizni, hogy a rendszer lemezről történjen az indítás.

Ezután a főmenüből a Save & Exit Setup menüponttal kilépünk.

Ezután menet közben csatlakoztatható és leválasztható lett az eszközünk. Erről árulkodik a Hardver Biztonságos eltávolítása menüben megjelenő merevlemez. Mivel az NTFS-t nem arra tervezték, hogy menet közben le és felcsatolható legyen, így előfordulhat, hogy csak leállítás után lesz leválasztható a lemez.

Ezen írás alapjául szolgáló kérdést személyesen tették fel, azonban ha kérdésed van, amiről itt szívesen látnál írást, akkor ne habozz, írd meg a következő email címre: