Amit tudni kell az SSD meghajtókról

A mai gépek leglassabb eleme kétségtelenül a merevlemez. Jelentős sebességnövekedést tudunk kihozni egy átlagos gépből, ha a rendszermeghajtót SSD-re cseréljük. Az utóbbi időben bekövetkezett SSD árcsökkenésnek köszönhetően nem kell az embernek fél vagyonát otthagynia a boltban. Remélhetőleg ezen írásomból kiderül minden, amit érdemes tudni az SSD meghajtókról.

Mi az az SSD ?

Az SSD az angol Solid State Drive szavakból jön. Ez magyarra szabadosan fordítva annyit jelent, hogy mozgó alkatrészt nem tartalmazó meghajtó. A pendrive-okhoz hasonlóan ezen meghajtók is flash memóriából állnak. Számos előnye van egy ilyen meghajtó alkalmazásának egy merevlemezzel szemben. Néhány előny:

  • Nincs mozgó alkatrész, így biztosabb a működés rázkódó környezetben is.
  • Nincs felpörgési idő. Bekapcsolás után szinte azonnal működőképes.
  • Nincs működési zaj.
  • Alacsony áramfelvétel.
  • Jobb hőmérséklet tolerancia, extrém körülmények között is működőképes

A flash lassú, és megbízhatatlan. Vagy mégsem?

Aki rendelkezik pendrive-al, memóriakártyával, az bizonyára tapasztalta már, hogy néha fájdalmasan lassú tud lenni egy írási művelet. Ennek az oka az, hogy  főleg az olcsóbb memóriakártyák, pendrive-ok rossz minőségű flash memóriákat kapnak, ezáltal lassúak. SSD-k esetén igyekeznek a gyártók csak jó minőségű memóriákat használni. A gyorsaság másik oka az, hogy az SSD meghajtók sosem egyetlen memória modulból állnak, valamint rendelkeznek egy vezérlő chippel. A vezérlő lényegében egy mikroszámítógép.  A teljesség igénye nélkül a vezérlő fontosabb feladatai:

  • Hibajavítás
  • Blokkonkénti Wear Level állapot nyilvántartás
  • Hibás blokkok nyilvántartása
  • Írási és olvasási műveletek gyorsítótárazása
  • Titkosítási feladatok ellátása

A vezérlő biztosít kapcsolatot a meghajtóban található memória modulok között. Írási műveletek esetén a vezérlő szétosztja az írandó adatot a memória modulok között, így egyszerre több memória is dolgozik, ezáltal nagyobb lesz a sebesség. A sebesség vezérlőnként és használt csatoló felületenként eltérő, de egy SATA2 portra csatlakozó SSD esetén közel 300Mb/s olvasási és közel 200Mb/s írási sebességgel számolhatunk.

Érdekes információ, hogy minél nagyobb az SSD meghajtónk, annál nagyobb sebességre számíthatunk. Ennek oka az, hogy nagyobb kapacitáshoz több memória kell. A több memória meg jobb párhuzamos működést eredményez, ami “mellékhatása” a nagyobb sebesség.

A flash megbízhatatlanságának fő oka a Wear Level jelenség, ami a memória elhasználódását jelenti. Egy tipikus flash memória blokk nagyjából 100000 újraírási műveletet képes elviselni. Ezután a memória azon blokkja használhatatlanná válik. Ha a vezérlő nem tartaná nyilván a blokkok állapotát és nem gondoskodna arról, hogy minden blokk egyenletesen terhelődjön, akkor adatvesztés is történhetne. Ez ellen a vezérlő úgy védekezik, hogy eleve nagyobb kapacitású az SSD, mint ami rá van írva. Tipikusan 1-2Gb plusz területtel rendelkeznek, de ezen terület csak a vezérlő számára látható, a meghibásodott blokkok pótlására szolgál ez a terület. Az egyenletes blokk terhelést úgy oldja meg a vezérlő, hogy mesterségesen töredezetté teszi a lemez tartalmát. Ez nem okoz sebességcsökkenést, mivel nincs olvasó fej, amit mozgatni kéne. Emiatt a mesterséges töredezettség miatt nem szabad töredezettségmentesíteni sosem egy SSD meghajtót.

Ezen okosságok ellenére érdemes megjegyezni, hogy mindig legyen a fontos adatainkról biztonsági másolatunk, mert csupán kétféle ember létezik: Akinek már veszett el adata, és akinek fog.

Az Operációs rendszer szerepe és a fájlrendszerek

Az operációs rendszer szerepe a TRIM parancs miatt fontos. Ez egy speciális SSD törlő parancs, ami a törlési mechanizmust a vezérlőre bízza, így lényegében csökken az írási műveletek száma, ezáltal nő a meghajtó élettartama. Ezen parancsot a modern operációs rendszerek támogatják (Pl Windows 7, Linux), így ha még mindig XP-t használunk, akkor nem egy nyerő ötlet SSD-t tenni a gépbe.

A hosszabb élettartam érdekében sose töltsük tele a SSD meghajtót! Ha vásárolunk egy 64Gb méretűt, akkor érdemes kisebbre partícionálni  a meghajtót, és hagyni rajta szabad helyet. A partíció méreténél ügyelni kell arra, hogy a mérete osztható legyen minden esetben 4Kb-al, mert az SSD-k 4Kb-os blokk méretekben dolgoznak. Ilyen méretek pl. 1Gb, 2Gb, 4Gb, 8Gb, 16Gb, 32Gb, 40Gb, 48Gb, 56Gb, stb…

A fájlrendszernek hatalmas szerepe van a meghajtó életének növelésében. A hagyományos fájlrendszereket merevlemezekre tervezték, ebből kifolyólag, ami ott nélkülözhetetlen, az nem éppen jó az SSD számára. Ezért érdemes egy kifejezetten SSD-re optimalizált fájlrendszert használni. Ezt leginkább Linux esetén tudjuk megtenni, de sajnos ehhez saját kernelt kell fordítanunk, ami sokaknak nem egy nyerő opció. Helyette használhatunk Ext4 típusú partíciót speciális optimalizációkkal, amivel növelni tudjuk a meghajtó élettartamát.

Windows esetén nincs választási lehetőségünk az NTFS-en kívül. Némi optimalizációval azonban NTFS-el is igen jól használható a meghajtónk.

Ha a gépünkben van kellő mennyiségű memória (legalább 4Gb), akkor nyugodtan kikapcsolhatjuk a lapozófájlt, mivel nem lesz rá szükség. Ez tovább csökkenti az írási műveleteket, valamint helyet is nyerünk vele. Ha a kikapcsolás nem megoldható, akkor helyezzük át egy merevlemez partícióra.

SSD Beállítási tippek Windows esetén és Linuxra pár tipp (angol)

Végszó

Rendszermeghajtónak ideális egy SSD meghajtó, azonban a hely/ár aránya miatt még nem alkalmas teljesen leváltani a merevlemezeket. Együtt megfelelően használva a két technológiát azonban igencsak megdobhatjuk gépünk sebességét. Minél nagyobb SSD-t vásárolunk, annál tovább fogja bírni a strapát és annál gyorsabb is lesz.

Kép forrása: http://www.virtualdepo.hu/blog/files/image/ssd/SSD%205000%20family%2064GB%203%20with.jpg