Arduino

Egy jó ideje már mikrovezérlős rendszerfejlesztés tanításával és további ehhez kapcsolódó tárgyak oktatásával foglalkozok. Sokszor merül fel a kérdés, hogy mi is az a mikrovezérlő? Anélkül, hogy túlzottan belemennék a szakmai részébe a dolognak azt mondhatnám, hogy egyfajta elektromos lego nagy gyerekeknek. Az Arduino platform is egy ilyen mikrovezérlő, ami mellett szó nélkül nem érdemes elmenni.

A kérdés joggal merülhet fel, hogy miért is foglalkozok ezen az oldalon mikrovezérlőkkel. Ennek oka az, hogy manapság már a legegyszerűbb elektronikai eszközök is tartalmaznak mikrovezérlőket. Ennek oka az, hogy relatíve olcsóak és szinte végtelen sok célra alkalmazhatóak.

A prózai bevezető után azonban tisztáznám a mikrovezérlő szó jelentését. A mikrovezérlő nem más, mint egy chip-en belül kialakított számítógép, amely ki – és bemenetek vezérlésére alkalmas. Mivel számítógép, a ki  – és bemenetek tetszőlegesen programból vezérelhetőek. Ebből adódik a végtelen felhasználási lehetőség. Gyártó, tudás és szolgáltatás tekintetében millió + 1 fajta létezik. Az Arduino azért emelkedik ki a sok megoldás közül, mivel nem “csak” vezérlő, hanem egy komplett ökoszisztéma a mikrovezérlőkön belül.

A furcsa név és maga a termék is olasz eredetű. A fejlesztők célja az volt, hogy alkossanak egy olyan platformot, ami segíti munkájukat a mikrovezérlők témájának oktatásában. Ez annyira jól sikerült nekik, hogy mára az Arduino világsikeréről beszélhetünk. Legfőképpen azonban nem oktatásra alkalmazzák, hanem különböző elektronikai projektek felokosítására.

A siker első oka az, hogy relatíve olcsón kap az ember egy panelt, amin minden rajta van, ami kell egy mikrovezérlő működéséhez. Így a felhasználónak csak az marad, hogy alkosson valami érdekeset.

Második oka a sikernek a nyílt forráskód. Ez nem csak a szoftverre vonatkozik, hanem a paneltervekre is. Szóval akár az ügyes kezű emberek otthon is nekiállhatnak saját változat készítésének, fejlesztésnek (jelenleg én is ezzel foglalkozom 🙂 )

A nyílt hardver nem érne semmit nyílt forráskódú szoftver nélkül. A szoftver két részből áll. Először is kapunk egy nagyon jó, egyszerűen használható fejlesztőkörnyezetet. Aztán, hogy a munkánk még egyszerűbb legyen, kapunk ezen kívül egy nagyon jól átgondolt függvény – és osztálykönyvtár párost, amely előnyeit könnyen meg lehet szokni. Azért pedig, hogy a tanulás se legyen nehéz, a környezet mellé jár egy tonna mintaprogram és egy nagyon részletes súgó is. A hasonlóan jól átgondolt fejlesztőrendszerek több száz dollárba is kerülhetnek.

Na, de hogy mire is jó egy ilyen panel, és hogy mit lehet vele kezdeni, arról több tíz sort lehetne írni, de ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy jó videó felérhet egymillió szóval is. Így jöjjön néhány érdekes videó:

A platform nem csak egy lapot jelent. Szép számmal kínálnak alap Arduino paneleket és ezekhez kiegészítő paneleket. Az alappanelek között igen nagy különbség van tudás és sebesség tekintetében. A legelső Arduino az Uno nevet kapta, ez jelenleg a 3. generációnál tart, gyakorlatilag köznyelvben és a szakirodalomban is sokszor az Uno modellre hivatkoznak úgy, mint AZ Arduino.

 Arduino Uno R3

Jelen pillanatban a legnagyobb tudású modell a Due nevet viselő lap. Az Uno emellett kis játékszer. Ez meg is látszik a panel méretén.

Arduino Due

A kiegészítő lapok az Uno számára lettek tervezve, de komolyabb modellekkel is használhatóak, mivel a modellek oldalán elhelyezett csatlakozók kompatibilisek egymással. Az alapmodellek tudását olyan dolgokkal egészíthetik ki a bővítő lapok, mint SD kártya kezelés, hálózatkezelés, Bluetooth, és még sorolhatnám. A számos gyári panel mellett természetesen létezik millió+1 más gyártótól származó panel.

Felmerülhet így a cikk vége felé közeledve az olvasóban, hogy ez eddig szép és jó, de hogyan is fogjak hozzá. Aggodalomra semmi ok. Nagyjából fél éve dolgozom immáron a mikrovezérlős könyvem második részén, ami kifejezetten az Arduino platformmal fog foglalkozni. Szépen lassan közelít a végéhez a projekt, így nemsokára olvasható lesz a weblapon. Konkrét megjelenési dátumot nem tudok egyenlőre mondani, mivel még van mit rajta csiszolni. Annyi azonban biztos, hogy még idén húsvét előtt szeretném feltenni az oldalra. De rossz minőségű anyagot sem szeretnék feltenni az internetre, úgyhogy a megjelenési időpont változhat.

Jelenleg a könyv több, mint 100 oldalas. Azért nem lett önálló könyv, azért második rész, mivel az előző könyvemben szó volt egy csomó olyan ismeretről, ami mikrovezérlőtől függetlenül felhasználható. Mivel húsvétig még van idő, a téma iránt érdeklődők nyugodtan tanulmányozhatják az előző könyvem. És hogy valami “kézzel fogható” is legyen az új könyvről, bemutatnám az előzetes borító tervet:

Könyv borító előzetes terv