Az informatikus lét

Tapasztalatom szerint iskolába jelentkezés pillanatában kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen is az adott szakma és mihez lehet vele kezdeni. Ezért útmutatásként gondoltam megosztom a leendő informatikusokkal, hogy milyen is ez a szakma és mire számíthatnak munka és iskola kapcsán.

Az írásom nem csak a leendő hallgatóknak szól, hanem mindenkinek, aki gondolkozik azon, hogy valami informatikával kapcsolatos dolgot kellene tanulni.

A közhiedelemmel ellentétben az informatikához kell matematika és fizika. Szoktak is csúnyán nézni a diákok, mikor előkerül, de vannak olyan alapismeretek, amelyek matematika és fizika nélkül nem jellemezhetőek. Informatikus képzésen nem cél matematika és fizika doktorokat képezni, de ami szükséges, az megkerülhetetlen és kő keményen be is fogják vasalni a tanárok.

Másik tévképzet a diákok körében a programozással kapcsolatban van. Informatika nincs programozás nélkül. Tök mindegy, melyik szakterületét választod, előbb-utóbb találkozol programozással valamilyen formában. A közhiedelemmel ellentétben a rendszergazdának is kell tudnia programozni, csak az ő programozási nyelve nem a C/C++ hanem valamilyen shell környezet Script rendszere.

A programozással kapcsolatban szoktam panaszokat hallani, hogy nem tanítják jól, a tanár nem ért hozzá, nem tud magyarázni. A magyarázási hibák többsége abból adódik, hogy triviálisnak vesz a tanár egy dolgot, amit mondjuk tanulni kellett volna már más tantárgyból és erre építi a magyarázatát. Na most, ha nincs meg az alapismeret, akkor persze, hogy kínai, amit mond. Orvosolni úgy lehet, hogy kérdezünk. Ha nincs visszajelzés, akkor nem tud változtatni, másként magyarázni.

A műszaki tantárgyak többségére elmondható tananyagtól függetlenül, hogy csak iskolai órák keretén belül megtanulni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy tanulni kell. De nem úgy, mint középiskolában, ahol gyors átolvasás után kész is volt a tanulás. Időt kell rá fordítani, mert másként nem fog menni. Ez halmozottan igaz a programozásra és a matematikára. Alapokat képes adni a tanár, de a tudás megszerzése az a gyakorláson múlik.

Ez nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal tanulni kell, hanem azt, hogy nem kell az utolsó pillanatra hagyni a tanulást, mert annak nem lesz jó vége. Készülni érdemes óráról órára, még ha sokszor nehéz is.

Persze ekkor sem borítékolható a siker, lehet, aki fele annyit sem tanult, jobb jegyet fog kapni. Nem a jegyek határozzák meg alapvetően a későbbi szakmai sikereket, hanem a hozzáállás. A jegyek azok pillanatnyi mutatók. Létezik olyan is, hogy a tanár a hibás a rossz jegy miatt, de ez ma már nem annyira jellemző.

Sok megtanult ismeret feleslegesnek fog tűnni akkor, mikor tanítják, de későbbi karriered során nem tudhatod előre, hogy mire lesz és mire nem lesz szükséged.

Sőt, lesz olyan pillanat is a tanulmányaid során, mikor megrendül a hited a választott szakoddal szemben. Ez mindenki életében eljön. Vagy korán, vagy későn. Lehet menet közben úgy fogod érezni, hogy ezt nem tudod megcsinálni, lehet lesz alapja, lehet nem. De azt ne feledd, hogy egy csatát sem nyertek még meg úgy, hogy elfutottak. Illetve ha feladod és nem próbálod, akkor lehet, hogy egész életedben kísérteni fog a “mi lett volna ha” kérdés.

Az iskola elvégzése után sokan azt remélik, egyből lesz munkahely meg több milliós fizetés. Az élet nem így működik. Informatikából alapokat tanítanak bármelyik iskolában. Az, hogy valamely témában részletesebben szakértő legyél, ahhoz bizony foglalkozni kell egy számodra kellemes témával. Ha a programozás vonz, akkor programozz. Ha a grafika, akkor azzal. Lényeg az, hogy fejleszd a tudásodat, mert azokkal az alapokkal más is rendelkezni fog, aki elvégezte ugyanazt a szakot, mint te. Lényeg, hogy kiemelkedj a többiek közül.

Erre biztosítanak lehetőséget a szabadon választható tantárgyak. Itt persze vannak olyanok is, amelyek nem sokat érnek, így igyekezz olyanokat választani, aminek értelme van. Pl. Android alkalmazás fejlesztés rock történelem helyett, de még sorolhatnám a példákat.

Továbbá jó gyakorlás, illetve segít szakmai tapasztalatot szerezni, ha portfóliót építesz. Ha programozni szeretsz, írj programokat és publikáld őket, ha weblapokat szeretsz tervezni, akkor készíts párat, akár csak úgy, vagy nagyon olcsón, esetleg ingyen másoknak. Lényeg az, ha állásinterjúra mész, legyen mit mutatnod.

Persze az érem másik oldala a túlképezettség, de még mindig könnyebb letagadni egy papír meglétét, mint bekamuzni a meglétét, illetve a portfóliódból könnyebb kevesebbet mutatni, mint nem létezőt.

Állásinterjú esetén több fontos dologra is ügyelni kell, erről írtak számos helyen, hogy általánosságban hogyan kell sikeresen csinálni. Buktató tényező tud lenni, ha irreális összeget mondasz. Pl.: 0 szakmai tapasztalattal, OKJ végzettséggel havi nettó 600 ezret megjelölni fizetés igénynek irreális. Egyébként a túlzottan alacsony összeg is gyanús, így érdemes tájékozódni ismerősöktől, illetve minél több helyről, hogy egy adott munkáért mennyi a reális fizetési igény.

Ha munkába álltál, akkor sincs vége a tanulásnak. Ez sajnos egy olyan szakma, ami folyamatosan fejlődik. Ha nem tartasz lépést, akkor elmegy melletted. És akkor jön az, hogy nem kapsz munkát, illetve az, hogy informatikusokból Dunát lehetne rekeszteni, ezért nem vesznek fel sehova. Ezen kijelentésnek alapja nem sok van, mivel eleve nem sok informatikus végez egy adott évben, és eleve nem sok olyan pályakezdő van, aki kiemelkedik a többi közül.

A kötetlen munkaidő nem feltétlen jelenti azt, hogy dolgozunk egy-két órát és hátradőlünk. Lehet lesz ilyen is, de többségében azt jelenti, hogy ha készen kell lennie az adott munkának tegnapra, akkor kötetlenül lehet túlórázni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez minden kötetlen munkaidős munkára igaz, csak benne van a pakliban, hogy néha előfordul ilyen szituáció is.

Beszélj külföldiül! Elengedhetetlen a nyelvtudás, és egy régi mondás szerint annyi embert érsz, ahány nyelven beszélsz. Informatikában a szabványos nyelv az angol. Ezt megkerülni nem tudod, mivel jó eséllyel bármilyen dokumentáció angolul lesz. Ha angolon kívül tudsz még mondjuk németül vagy más nyelven is, akkor jó eséllyel te fogod kapni a megpályázott állást, ha a szakmai tudásod is rendben van.

Ez eddig mind szép és jó, de nagyon nem derült ki ebből, hogy mivel foglalkozik egy informatikus. Ez leginkább munkakör függő. Ebből n+1-et lehetne megnevezni, főleg manapság. Ezért csak egy pár fő munkakört említek meg, amit nem feltétlen fognak így megjelölni a cégek.

Fejlesztő, avagy programozó: valamilyen platformra alkalmazásokat fejleszt. Leginkább ma mobil alkalmazásfejlesztők a sztárok, de kb ugyanennyi, ha nem több ember fejleszt asztali gépekre különböző programokat. Manapság népszerű irány a beágyazott rendszerek, kis célgépek programozása, bűvölése. Ez annyival bonyolultabb, hogy kellenek elektronikai ismeretek is bőven, illetve hardver ismeret nélkül nem igen lehet ebben a munkakörben boldogulni.

Tesztelő: A programozók által írt kódot teszteli, illetve automatizált teszteket készít a szoftverekhez. Szoftver fejlesztés szempontjából fontos feladat, de ugyanakkor hosszútávon unalmas tud lenni.

Webmester: A fejlesztő és a grafikus keveréke valamennyire. Persze nagyobb projektek esetén külön van csak grafikus, de kisebb projektek esetén egy és ugyan azon személy. Webes technológiákat kimagaslóan kell hozzá ismerni, a mobil alkalmazás fejlesztő mellett talán ez a másik nagyon felkapott munkakör.

Rendszergazda: Ideális esetben semmi dolga nincs, mivel minden, amit megcsinált probléma mentesen működik. A valóság azonban nem ennyire szép. Mindig akad olyan, ami még nem volt és tegnapra kellene a megoldás, mert különben sem ért semmihez. Legalábbis a felhasználók szerint. Viszont a munka sosem unalmas.

Ügyfélszolgálat, Call Center: Jó munkakör tud lenni, ha az ember szeret emberekkel foglalkozni. Nem kimondottan diplomás állás, de jó eséllyel diákmunkán találkozhatsz ilyennel. Arra jó, hogy megtudd, milyen egy nagy cégnél dolgozni, és hogy rájöjj, néhány embernek nagyon hiányzik a szívlapát a fejéből.

CAD/CAM informatikus: Egy érdekes átmenet a gépész és az informatikus között. Olyan ember, aki tisztában van a számítógépes tervezéssel és megmunkálással, sok gépészeti ismeret kell hozzá, viszont érdekes terület. Gyártásban és tervezésben is el lehet vele helyezkedni. Viszont azt sem kell elfejteni, hogy informatikus képzés. Ezen felül kellenek a gépészeti ismeretek. Ezt hajlamosak elfelejteni a diákok…

Összegezve

Az informatika szép szakma, de kitartás kell hozzá és nem árt folyamatosan fejlődni. Szóval, ha azért választod az informatikát, mert jól megy a Call of Duty, akkor nem azt fogod kapni, amire számítottál.