Betegségek, történések

beteg A 13-as szám egyeseknek szerencseszám, másoknak meg kerülendő, szerencsétlen szám. Ha a január alapján kellene megítélnem az évet, akkor azt mondanám balszerencsés. Eddig legalábbis.

Egy hónapon belül másodjára döntött le betegség. Először kezdődött a dolog egy egyszerű fogfájással, már ha a fogfájást lehet egyszerűnek nevezni. Körzeti fogorvost meglátogat, semmi gond, azt mondja ínygyulladás, fognak semmi baja (hozzáteszem tényleg nem a fogam fájt, “csak” a környéke), de jöjjek vissza egy hét múlva, biztos ami biztos. Ez volt egy szerdai napon. Péntek délután konkrétan már kettőt láttam a fájdalomtól, így fel lett keresve egy magán fogorvos, aki közölte velem finoman szólva is, hogy a körzeti orvos egy dilettáns. A történet vége az lett, hogy egy jelentősebb pénzösszeget veszítettem egy fog kíséretében, köszönhetően a körzeti fogorvos hozzá nem értésének, és egy egész hétig nem tudtam menni dolgozni kísérő kezelések miatt. Nem írnám le a beavatkozásokat részletesen, mert elég undorító volt, és ha belegondolok még most is kiráz a hideg…

Pozitívum a dologban, hogy legalább kiderült: a körzeti egy kontár. Többet nem megyek SZTK fogorvoshoz, de a kontárkodásai miatt kicsit spórolni kell, mivel van mit helyre hozatni normális szakemberrel. Ha több szabadidőm lenne és türelmem a jogi procedúrák lefolytatásához, akkor simán beperelhetném, de ez kb 5 évig is eltarthat, másrészről meg lehet, hogy neki jobb ügyvédre telik, akkor meg még több pénzt buknék. Az önbíráskodás meg büntetendő és én is elítélem, de szívesen fejbe csapkodnám egy szívlapáttal úgy 1-2 alkalommal.

Aztán meggyógyulva most hétfőn ismét munkába álltam. Sikerült is dolgoznom szerda délig. Valahol, valahogy sikerült összeszednem egy jó kis hányás-hasmenés vírust, amivel sajnos a kórházat is megjártam szerda este/csütörtök hajnalban. Csütörtök, péntek pihenéssel és diétával telt el. Ebben a két napban újra rájöttem, hogy piszokmód utálom a pirítós kenyeret és a sós főtt krumplit. Nem embernek való kaja ez. Azóta már jobban vagyok, de a diéta csak fokozatosan tűnik majd el.

A kórházi tapasztalataim külön megérnének egy bejegyzést a körülmények miatt, de mivel nem szeretek politizálni így ez kimarad. Csak annyit mondok, hogy igazán tisztelem azokat az orvosokat és ápolókat, akik az egészségügyi rendszer állapotai (legfőképp pénzhiány) ellenére kedvesen, segítőkészen látják el a betegeket. Persze kivételek mindig vannak.

Hétfőn ismét munka, remélem most már komplikációk nélkül, mert nem ártana némi pénzt is keresni a megélhetéshez. Remélem az év hátralévő része nem lesz ilyen, mint ez a hónap.

A kiemelt kép forrása: http://www.corrections.com/system/user/image/68695/GARFIELD.jpg?1227080257