BIOS beállítások
 |
A BIOS tipikusan azon része a számítógépnek, amiről sokan úgy nyilatkoznak, hogy kerülendő a piszkálása, mert könnyen el lehet rontani. Pedig nem. Ebben az írásomban fény derül arra, hogy mit rejtenek az egyes rejtélyesnek tűnő menüpontok. |
Alapok
Mielőtt belevágnánk, érdemes tisztázni, hogy ahány BIOS, annyi beállítási lehetőség. A cikkben szereplő beállítások nem biztos, hogy szerepelnek az adott gép beállításai között. Egyes BIOS rendszerek fapadosak, és szinte semmit sem lehet bennük beállítani. Ilyen rendszerekkel laptopok és kész OEM gépek esetén találkozhatunk. Ezen rendszerek több szempontból is károsak. Elsősorban azért, mert a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy ezen rendszerek általában tele vannak hibákkal. Ezen hibák akkor szoktak kijönni elsősorban, mikor operációs rendszert vált a felhasználó. Mondjuk Windows XP-ről Windows 7-re. Mivel ilyenkor elérhető frissítés sosem szokott lenni, így szinte nulla az esélye annak, hogy újabb rendszer kerüljön a gépre, még akkor is, ha amúgy a gép megfelelne a minimális követelményeknek.
Szerencsére ez manapság annyira nem jellemző már, köszönhetően az EFI rendszereknek és egyre komolyabb Windows kompatibilitási feltételeknek. Azonban egy-két egzotikus hardver esetén lehet még találkozni a problémával.
Alapvetően a BIOS rendszereket 4 csoportba sorolom tapasztalataim alapján:
- Award BIOS elrendezésű rendszerek
- Phoenix BIOS elrendezésű rendszerek
- UEFI BIOS rendszerek
- Egzotikumok
Az összes rendszer alapfunkcióban megegyezik, ami más, az a kezelőfelület. Erre ékes példa az UEFI, ahol alaplaponként más a kezelőfelület, nem csak a beállítási lehetőségek. A leggyakrabban azonban nem UEFI rendszerek esetén vagy az Award BIOS elrendezéssel vagy a Phoenix BIOS elrendezéssel találja magát szembe az ember. Az alábbi képen jobb oldalt egy Award BIOS rendszer látható, a bal oldalon meg egy Phoenix BIOS.
Az Egzotikum BIOS rendszerek alatt olyanok értendőek, amelyek nem igen elterjedtek, gyártó specifikusak. Itt kb. minden előfordulhat. Még az is, hogy nem lehet semmit se beállítani, de az is, hogy mindent be lehet állítani (ez a ritkább eset).
A legtöbb BIOS-ba a gép indulását követően a DEL gomb megnyomása után tudunk bejutni, esetlegesen ez a gomb lehet az F1 vagy az F2 is. Az indítás során újabban az összes rendszer egy képet jelenít meg. Ezen feliratozva vannak a billentyű parancsok is. Ha ekkor megnyomjuk a TAB gombot, akkor az úgynevezett POST képernyőre jutunk, amin az indítás-közbeni diagnosztikáról tájékozódhatunk.
A BIOS-ba bejutva elrendezéstől és típustól függően igen eltérő beállítások lehetnek. Nagy kárt nem tehetünk a rendszerben, ha olyan beállításokat nem változtatunk meg, amiről nem tudjuk, mire jó. Akkor sincs nagy baj, ha a konfigurálást elrontjuk és a gép se indul be. Ekkor szét kell szedni a gépet és az alaplapi elemet meg kell keresni. Ennek közelében lesz egy CMOS Clear jumper, ami segítségével visszaállíthatóak a gyári BIOS beállítások. Elképzelhető, hogy a visszaállításhoz mást is meg kell csinálni pluszban. Erről a kézikönyvben tájékozódjunk mindenképpen. Végső megoldásként szinte 100%, hogy beválik a visszaállításra az elem eltávolítása egy időre. Ezt úgy kell csinálni, hogy közben a gép még véletlenül se kapcsolódjon a hálózatra. A beállítások elfelejtéséhez szükséges idő leginkább az alaplaptól függ, 5-60 perc közötti időtartam is lehet.
Beállítás szekciók
Konkrét opciók helyett inkább a beállítási kategóriákról beszélnék, és hogy ezekben mit is fogunk találni. A jellemzett BIOS egy Award rendszerű BIOS lesz, mivel csak ilyen gép van itthon, aminek a BIOS beállításairól lehet beszélni részletesen. A Sony laptopom BIOS rendszere a “semmit se állítsál, mert neked nagyon jó a gyári beállítás” stílusú rendszer, szóval ha azt vettem volna alapul, akkor itt vége is lenne a cikknek.
Standard CMOS Settings
Itt találjuk meg a legalapvetőbb beállításokat, mint az idő, dátum. Továbbá ebben a menüpontban lehetőségünk lesz megtekinteni a gép által felismert memória méretét. Itt állítható be továbbá a floppy meghajtó és típusa is, valamint az, hogy billentyűzet nélkül elinduljon – e a gép. Ez utóbbit érdemes beállítani. Régebbi IDE meghajtókat támogató lapok esetén az IDE eszközök is itt állíthatóak be.
Advanced BIOS Features
Ebben a menüpontban található szinte minden érdekesség, például az USB egerek, billentyűzetek támogatása DOS és BIOS alatt (ajánlott beállítani), de itt találhatóak SATA meghajtókat kezelő lapok esetén a SATA portok kiosztása, ezek kezelési módja. Itt állítható a Boot sorrend is. Erre nem sok szükség van, ha a gép rendelkezik Boot menüvel. Ez általában az F12 gomb megnyomására jön elő indításkor.
Integrated Pheripherials
Itt találhatóak az integrált perifériák beállításai, mint a hangkártya, videokártya, hálózati kártya, stb… Itt letilthatóak és engedélyezhetőek tetszés szerint.
Power Management Setup
Itt olyan energiakezelési beállítások állíthatóak be, mint a Wake on lan, ami lehetővé teszi a hálózaton keresztüli gép ébresztést, de itt állítható be az is, hogy egy adott időben elinduljon a gép, illetve egérmozgásra bekapcsoljon – e, vagy ne.
PC Health Status
Ebben a menüpontban megtekinthető a processzor hőmérséklete, illetve a ventilátorok fordulatszáma, valamint a tápegység fontosabb feszültségértékei is kiolvashatóak.
Mentési és kilépési opciók
Rendszerfüggően több-kevesebb mentési és kilépési lehetőségünk lesz. Az biztos, hogy lesz egy menüpont csak kilépésre módosítások mentése nélkül, egy kilépés mentéssel opció és egy alapértelmezett beállítások visszatöltése opció.
Egyéb beállítások
Mint említettem, alaplaponként egyedi a rendszer valamilyen szinten, úgyhogy előfordulhat, hogy a lehetséges beállítások listája eltér. Ezért a beállítások módosítása előtt érdemes az alaplap kézikönyvében tájékozódni. Itt a legfontosabb beállítások dokumentálva vannak. Ha a kézikönyv nem áll rendelkezésünkre, akkor az interneten Google kereséssel általában rövid időn belül fellelhető. Az esetleges nyelvi problémák leküzdésére a Google Translate megfelelő, de nem kell tőle tökéletes fordítást várni.
