Hogyan rakjuk össze a saját számítógépünket?

Mindig is a csináld magad mozgalom híve voltam. Ezért az első számítógépem kivételével (voltam 12 éves asszem akkor) az összeset alkatrészenként raktam össze. Mivel ez egy igen hasznos dolog, úgy gondoltam megosztom veletek, hogy hogyan is kell összerakni egy számítógépet alkatrészekből.

Előkészületek

Mielőtt belevágnánk, természetesen be kell szerezni az alkatrészeket. Ebben némi segítség lehet korábbi írásom. Az alkatrészeken kívül szükségünk lesz még egy kereszthornyú (más néven csillag) csavarhúzóra és esetlegesen egy kombinált fogóra. Amennyiben más szerszámra is szükségünk lenne az összeszerelés esetén, az nagyon nem ideális eset és valami hibát sejtet.

Mivel az alkatrészek, amikkel dolgozni fogunk, érzékenyek a statikus elektromosságra, célszerű lenne egy antisztatikus csuklópántot beszerezni a munka idejére és nem csupa műszálas holmiban nekiállni a szerelésnek. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre és nem is akarunk rá költeni, akkor a rendszeres időközönkénti földelés is megteszi. Ez abból áll, hogy mielőtt szerelni kezdünk valamit földeljük magunkat pl. egy fűtéscső megfogásával. Ez a módszer közel sem ideális, viszont igen hatékony. N+1 gépet raktam már össze ilyen módszerrel gond nélkül. Ennek ellenére ezen módszer használatát nem igen ajánlom.

Alaplap, Processzor, Memória

A szerelés első fázisa az alaplap (korábbi részletes ismertetőm itt), processzor és memória “szentháromságának” összeállítása. Az alaplap és általában minden elektronikai alkatrész egy antisztatikus zacskóban fog érkezni. Ebből kiemelve az alaplapot tegyük rá a zacskóra (szigeteli a lapot, hasznos).

Ezután jöhet az alaplap előkészítése. Az LGA típusú (Intel) foglalatok esetén a processzornak nincsenek lábai, helyette a foglalatnak vannak lábai. A processzor beszerelése előtt ezért el kell távolítani egy műanyag lemezt, ami a lábakat védi a sérüléstől. Foglalattól függően előfordulhatnak hasonló megoldások. Ezért a beszerelés előtt érdemes megnézni a processzor szerelési útmutatóját, amiben jól értelmezhető rajzokkal szemléltetve van a processzor beszerelésének módja. Az alábbi ábra egy Intel processzor könyvéből lett kimásolva:

A processzor és a hűtő beszerelésének kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a processzor felületét és a hűtő alját sem tanácsos kézzel megérinteni. Ha mégis sikerült megérintenünk, akkor a felületet töröljük át alkoholos törlővel, mivel a felületen maradó zsír ronthatja a hőátadást. Az Intel processzorok alján gyárilag található hőátadó paszta. Ezt nem szabad eltávolítani új processzorok esetén. Érdekességképpen megjegyzem, hogy nem gyári hűtő használata esetén bekövetkező processzor hibákra nem érvényes a garancia.

A processzor és a hűtő helyére illesztése után jöhet a memória. Ezt csak simán be kell illeszteni a memória foglalatba, ügyelve a bevágásokra. Csak egyféleképpen lehet behelyezni a memóriát. Ha nem megy be, akkor valami nem stimmel. Több memóriamodul esetén érdemes figyelni a foglalatok színezését. Azonos színű foglalatba kellenek a memóriák páronként, ekkor többcsatornás üzemmódban működik a rendszermemória, ami sebességnövekedést eredményez.

A ház előkészítése

A “szentháromság” összeállítása után szoktam kezelésbe venni a gépházat. Ekkor szoktam beszerelni az optikai meghajtókat és a merevlemezeket. Ennek a menete igen triviális, de a komolyabb házakhoz szoktak adni egy szerelési útmutatót.

Ezután következhet a takarólemez beillesztése a hátsó vágatba. Ez a ki – és bemeneti portok kivágásait tartalmazza az alaplaphoz. Szinte minden alaplap esetén egyedi.

A következő lépés az alaplap tartóinak elhelyezése. A tartók pici kis csavarok, amelyek fejei csavar fogadásra alkalmas menetben végződnek. Ezeket kell a gépház hátlemezén kialakított lukakba belecsavarni, úgy, hogy az alaplap furataihoz illeszkedjenek. Ezzel el lehet játszani egy ideig, mire meglesz a megfelelő kialakítás.

 

A távtartókat érdemes egy kombinált fogóval meghúzni, így kisebb az esélye annak, hogy későbbi szerelések alkalmával kilazuljanak és megforogjanak. A távtartók elhelyezése után az alaplap a helyére illeszthető és csavarozható. Ezután a tápegység is a helyére szerelhető.

Amennyiben a számítógépbe kerülnek bővítőkártyák, akkor ezeket is ekkor érdemes beszerelni. A legtöbb gép tartalmazni fog egy bővítőkártyát a videokártya személyében. A cikkben bemutatott gépbe nem került, mivel a választott processzor tartalmaz egy integráltat, ami tökéletes lesz arra a célra, amire a gép van használva. A processzorban található videokártya kihasználáshoz az alaplapnak rendelkeznie kell valamilyen videó kivezetéssel.

Kábelezés

A kábelezést én az adatkábelekkel szoktam kezdeni és csak utána folytatom a tápegység kábeleivel. Az adatkábelek közül a legfontosabb kábelköteg a házhoz kapcsolódó kábelek. Amit mindenképpen be kell kötni, az az úgynevezett Front Panel. Ez tartalmazza a bekapcsoló és reset gombok, valamint az állapot ledek és a PC hangszóró kábeleit. Ezen csatlakozók lábkiosztása házanként és laponként eltérő. Ezért bekötéshez érdemes szemügyre venni az alaplap kézikönyvét. Egyes alaplapok esetén apró betűkkel a csatlakozó alatt/mellett is megtalálható a lábkiosztás feliratozva igen apró betűkkel.

Ezután jöhetnek a tényleges adatkábelek, vagyis a meghajtókhoz tartozó SATA/IDE (már ha van még) kábelek. A legtöbb alaplap rendelkezik a ház elejére köthető USB aljzatokkal és hang csatlakozókkal is. Ezen kábelek bekötéséhez szintén támaszkodjunk a kézikönyvre.

Az adatkábelek után jöhetnek a tápegység kábelei. A legszélesebb 24+4-es csatlakozó és a 2×2-es az alaplapra. Ezután a SATA eszközökre a megfelelő csatlakozók, ha olyan a videokártya, akkor a videokártyába a 2×3 elrendezésű extra tápkábel.

És ezzel meg is volnánk. A gépház oldalára még ne tegyük fel a takaró lemezt. Csatlakoztassuk a szükséges perifériákat (egér, billentyűzet, monitor), majd egy nagy levegővétel után nyomjuk meg a bekapcsoló gombot. Ha mindent jól csináltunk, akkor a gépünknek életre kellene kelnie.

Ha ez nem történne meg, akkor ellenőrizzük, hogy mindent csatlakoztattunk – e, ami kell, minden kap – e áramot. Ha a gép indítás után sípol folyamatosan és kép nincs, akkor jó eséllyel a memória nem érintkezik megfelelően. Előfordulhat azonban, hogy a sípolás másra vonatkozik. Ennek kiderítésén az alaplap kézikönyve lehet segítségünkre.

BIOS beállítások és rendszertelepítés

Sajnos nem lehetséges univerzális segédletet írni a BIOS beállításához, mivel az alaplapok tudása és a BIOS programok felépítése között is nagyon sok eltérés van. Így mindenképpen azt javaslom, hogy az alaplap kézikönyvének idevágó szekcióját tanulmányozzuk át.

Amit fontos elsősorban, az a Boot sorrend. Újabb BIOS-ok esetén az F12 gomb megnyomásával kiválasztható a meghajtó, amiről indítani akarunk.

További fontosabb opció lehet a SATA meghajtók esetén az AHCI mód engedélyezése, valamint esetlegesen az integrált eszközök engedélyezése/letiltása igény szerint. Ez Integrated Pheripherials menüpont/kategória alatt szokott lenni.

A meghajtó kiválasztása után jöhet a rendszertelepítés ízlés szerint. Linux és Windows telepítéséről korábban már írtam, szintúgy nemrég a particionálásról is.