Hogyan vásároljunk számítógépet?

Itt a beiskolázási szezon. Tanszerek mellett általában ilyenkor szoktak nagyon sok gépet megvenni. Tapasztalatom az, hogy nagyon nem mindegy, hogy hol akar venni az ember, mivel ilyenkor minden sz*rt el akarnak adni. Ezen írásommal némi segítséget kívánok nyújtani a leendő vásárlóknak Laptop és asztali számítógép vásárlás témában.

Először is tisztáznunk kell egy tényt. Az eladó nem fog ténylegesen segíteni bennünket. Neki célja az, hogy a rossz, elavult terméket is eladja. Ennek érdekében mindent meg fog tenni, akár megtévesztő információkat közöl velünk. (Megjegyzem, hogy vannak rendes eladók, azonban tapasztalatom az, hogy ez igen ritka. Tisztelet persze a kivételnek!) Ezért érdemes tájékozottnak lennünk. Ha ez nem megoldható, vagy nem bízunk magunkban, akkor vigyünk magunkkal egy informatikust. Itt megjegyezném, hogy a szomszéd Pistike, mert számítógépen játszik  7 napból 9-et, még nem lesz automatikusan informatikus.

Laptop vagy asztali masina

Az első és legfontosabb tisztázandó kérdés vásárlás előtt, hogy laptop kell e vagy asztali számítógép. Laptopot csak azért, mert mindenkinek az van, felesleges venni, ha az idő többségében ugyanazon az asztalon fog porosodni, és állandóan hálózati feszültségről fog menni. Ezzel többet ártunk szerencsétlen gépnek, mint amit használunk. Játékra szintén nem ideális a laptop. Laptopot akkor érdemes vásárolni, ha utazni fogunk, és utazás közben is kell gép.

Laptop vásárlási tippek

Ha a laptop mellett döntöttünk, akkor a következő kérdés, amit tisztáznunk kell, az a mérete. Ha utazás közben is dolgozni szeretnénk, akkor érdemes kisebb méretű masinát választani, mivel ezek könnyebbek és méretükből adódóan kényelmesen is használhatóak buszon vagy vonaton is. Erre a 10″ feletti, de 15″ alatti méretek alkalmasak. Érdemes megjegyezni, hogy ezen méretű laptopokban nem igazán van optikai meghajtó.

Ha arra kell a gép, hogy A pontból B pontba könnyen lehessen mozgatni, viszont utazásunk közben nem akarjuk használni, akkor érdemes 15″ méretű gépet vásárolni.

A másik fontos kérdés egyes emberek szerint a márka. Én azt mondom, hogy nem annyira fontos, olyat vegyünk, ami szimpatikus, megfelel az elvárásainknak. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy én korábbi rossz tapasztalataim alapján nem vennék HP vagy Acer gépet. Ennek okát nem kívánom részletezni, mivel ez a saját szubjektív véleményem. Lehet ezen gyártók gépei között is jót találni.

A gép hardveres részének kiválasztásához útmutató a Hardver választási tanácsok részben olvasható.

Asztali gép vásárlási tippek

Asztali gép esetén két opciónk van. Vagy veszünk egy komplett gépet, vagy mi magunk vesszük meg alkatrészenként és szereljük össze.

Kész, összeállított gépek

A komplett összeállított gép vásárlását nem javaslom senkinek több okból is.Első ok, ami miatt nem ajánlatos így gépet venni, az a garancia. A kereskedők ugyanis szeretnek a garanciával visszaélni, ezért általában egy gépre adnak 1, jó esetben 2 év garanciát, pedig elképzelhető, hogy a felhasznált alkatrészek nagy részére akár 3 év garancia is lenne, ha nem összeállítva vettük volna meg a gépet.

Másik ellenérv az ilyen gépek mellett szintén a garanciával kapcsolatos. A garancia időtartalma alatt nem nyúlhatunk bele a gépbe, mivel akkor elveszik a garancia. Poros környezetben lévő gépet (meg úgy általában mindegyiket) illő lenne fél évente egyszer kitakarítani. Ezen egyszerű, otthon is elvégezhető feladatért szervizbe kell vinni a gépet, ott rajta ülnek legalább egy napot, és még fizetni is kell érte.

A harmadik és igen súlyos ellenérvem mellette az, hogy valamin úgyis spórolni fognak. Ennek oka az, hogy senki sem szeret kiadni 150 ezer forintot egy monitor nélküli gépre. Szóval valamelyik alkatrész silány, vagy nem megfelelő teljesítményű lesz. Ezáltal rövid időn belül (kevesebb, mint 1 év általában) a felhasználó is érzi, hogy bővítenie kell a gépet. De mivel úgyse lehet a gépbe belenyúlni (lásd első pont), így a bővítés sem lesz olcsó mulatság. Ezzel szemben, ha 1x rá van költve a megfelelő összeg, akkor 2 év is kihúzható gépre költés nélkül.

Lego, avagy csináld magad

A második, általam is preferált módszer a csináld magad elvet követi. Alkatrészenként megvenni a gépet, majd otthon összerakni. Különösen sok szakértelmet nem igényel az összerakás, mivel minden drágább, minőségi alkatrész mellé adnak szerelési útmutatót (Igaz angol nyelven, de a 21. században igencsak kellene már mindenkinek angolul tudnia alapszinten, vagy legalább venni a fáradságot arra, hogy szótárban utánanézzen a dolgoknak.).

Szóval igazából ezen módszer csak némi elszántságot és kitartást igényel. Amennyiben mégsem merjük magunk összerakni, akkor megkérhetünk olyan ismerőst is, aki már csinált ilyet. Azonban ekkor sem árt tisztában lenni a hardverek alapvető jellemzőivel.

Hardver választási tanácsok

Moore törvénye szerint nagyjából 1,5 évente jelennek meg újabb számítógép generációk. Ezért igencsak nehéz időtálló hardver választási útmutatót írni, de mégis megpróbálok általános jelenleg (és még egy darabig) érvényes tanácsokat adni.

Processzor

A számítógép agya. Elsődleges befolyásolója a gép sebességének. Két fő processzorgyártó létezik. Az AMD és az Intel. Gyártótól függetlenül az összes ma gyártott processzor tartalmaz egy videokártyát is. Az Intel megoldásai ezen a téren nem valami erősek. Az AMD viszont igencsak jó videokártyával szereli a processzorait. Persze ezen videokártyák igencsak rosszul teljesítenek játékokkal, de nem is erre tervezték őket. Elsősorban ezen videokártyák a processzor terhelését csökkentik nagy felbontású filmek dekódolásakor. Asztali gépek esetén meg előny, mert ha nem kell nagy teljesítmény, akkor kevesebből meg lehet úszni a gépet.

Általánosan elmondható, hogy nem a processzor órajele számít igazán manapság. Inkább a magok száma a mérvadó. Minél több van, annál jobb. Olyat nem is érdemes megvenni már, aminek csak egy magja van.

Az Intel számít jelenleg az elsődleges processzorgyártónak. Több típusú processzoruk van jelenleg piacon. Teljesítmény szerint növekvő sorrendben a gyártott típusaik: Atom, Celeron, Pentium, I3, I5, I7. Maga az órajel és a magok száma mellett fontos a processzor típusa is. Az I3 kategória alatti processzoroktól nem kell lehengerlő teljesítményt várni. Főleg, ha játékokra akarjuk használni a gépet. A Hyper Thread technológiával ellátott processzorok (I3-tól felfelé) a fizikai magok számához képest dupla annyi logikai maggal rendelkeznek. Ezen logikai magok nem teljes értékű processzorok. Önállóan nem tudnak dolgozni, viszont ha olyan programot futtatunk, ami több magra lett optimalizálva ( egyre több ilyen van), akkor úgy viselkednek mint egy önálló processzor. Ennek az az előnye, hogy nem fogyaszt jóval többet a gép, viszont ha kell, akkor van benne erőtartalék.

Az AMD processzorai laptopok esetén nagyon jó választásnak számítanak, hiszen az új, APU családjuk igencsak erősre sikeredett. Alacsony fogyasztás mellett nyújtanak elfogadható teljesítményt mind számításügyileg, mind grafikailag. Játékra szánt PC-t AMD processzorral nem javasolt építeni, mivel teljesítményben bőven alulmaradnak az Intel processzorokhoz képest.

Ami szintén biztos, hogy egyértelműen nem mondható ki, hogy az egyik sokkal jobb a másiknál. Minkét gyártó processzorainak vannak gyengéi és előnyei.

Memória

Tipikusan az az alkatrész, amiből nem lehet sosem eleget vásárolni. Jelenleg a DDR 3 típusú memóriák olcsósága miatt ajánlott lenne minimum 4GB-ot vásárolni 2x2Gb felállásban, vagy 2x4Gb-ot. Ha két memóriamodul van a gépünkben, akkor egyszerre tudja olvasni és írni a memóriát a gép, szóval gyorsabb lesz, mintha csak egy modul lenne a gépben.

Alaplap

Az alkatrész, amit nem tudunk laptop esetén megválasztani, mert ahány laptop, annyi fajta. Az alaplap biztosít kapcsolatot a főbb alkatrészek között. Tudásában, méretében, szolgáltatásiban gyártónként és árkategóriánként bőven van eltérés. Én általában a processzorhoz szoktam választani. Megnézem a legolcsóbbat és a legdrágábbat, majd valami közepes árkategóriájút választok hozzá. Az Asus, Asrock alaplapokat korábbi rossz tapasztalataim miatt kerülendőnek tartom. A Gigabyte és az MSI lapok viszont még egyszer sem okoztak csalódást.

Videokártya

Az alkatrész, amin nem szabad spórolni, ha játékról van szó. Két fő chipgyártó van grafikus kártyák terén. Az nVidia és az AMD/ATI. Az nVidia kártyái manapság játékra nem igazán alkalmasak, hiszen a cég fő profilja megváltozott. Az nVidia kártyák grafikus munkákra alkalmasak elsősorban.

Ha játékra kell a gép, akkor mindenképpen AMD/ATI videokártya az ajánlott. Jelenlegi legfrissebb széria a HD7000 sorozat. A számozásról azt kell tudni, hogy minél nagyobb a szám, annál jobb. Az első szám a sorozat típusa. Azon belül megvannak a modellszámok. A 600 alatti modellszámok nem igazán alkalmasak komolyabban játékra, szóval jó lenne efelett választan,  pl. 770, 870, stb…

Kártyát igen sok gyártó gyárt a grafikus processzorokhoz. Legérdemesebb a Sapphire, Gigabyte vagy az MSI kártyáit választani. Ezek biztosan minőségiek.

Merevlemez

Jelen pillanatban biztos, hogy a legdrágább alkatrésze lesz a gépünknek. A gyártó szinte mindegy, a lényeg a kapacitáson van. Érdemes úgy számolni, hogy nagyjából 500Gb megtelik egy év alatt, vagy hamarább. Biztonsági mentésre és adatok tárolására is merevlemezt ajánlok. Az nem biztos, hogy kedvezőbb Gb/Ft árat érünk merevlemezes tárolással, mint DVD-re írással, viszont az kétségtelen, hogy kényelmesebb így az adatokat kezelni, és még gyorsabb is és újra felhasználható a tárterület is.

Optikai meghajtó

Az optikai meghajtók jelentősége az elmúlt pár évben igencsak visszaesett. Játékok és programok telepítésén kívül nem igazán használatos már manapság. Asztali gép esetén ajánlatos lenne, mivel nem tudni, mikor jön jól, viszont laptop esetén nem létkérdés. Lehet nélküle élni.

Monitor

A kijelzők igencsak sokat fejlődtek az elmúlt pár évben. Ha újat vesszük, akkor LED háttérvilágítás és 1920×1080-as felbontást tudjon legalább a kijelző. Laptop esetén az 1378×768-as felbontás legyen a minimum. Használt kijelző esetén, meg amilyet sikerül olcsón szerezni.

Billentyűzet, egér

Asztali gép esetén ízlés és pénztárca kérdése, hogy milyen legyen. Viszont egy laptop esetén talán az egyik legfontosabb dolog. Főleg, ha utazás közben is használni akarjuk. A billentyűzet elrendezése igencsak el tud rontani egy gépet. Vásárlás előtt érdemes kipróbálni, hogy gépelés közben milyen. A Touchpad – ra is szintén ez vonatkozik.

Hol vásároljunk?

Szaküzletben. A nagy Hiper-Szuper marketek kerülendőek műszaki téren, mivel választék nincs sok, vagy minőség nincs. Mindenképpen szaküzlet, de az sem mindegy, mekkora. A kis üzletek általában drágábbak, mint a nagyobb üzletek. Azt hülyeség kijelenteni, hogy a bolt mérete és az eladók segítőkészsége között valami összefüggés lenne. Szóval nem biztos, hogy jobb, kedvesebb kiszolgálást kapunk, ha kis üzletben vásárolunk. Erre példa egy tavalyi vásárlás. Laptopot szerettünk volna venni egyik ismerősömmel. Ezért tájékozódásképpen bementünk egy helyi (vidéki) kis üzletbe, ahol konkrétan el lett mondva az eladónak, hogy x összeget (ahol x közelít a 200 ezerhez) hajlandóak vagyunk laptopra költeni. Erre az eladó közölte, hogy akkor nézzük meg neten, mijük van. Mondanom sem kell, nem náluk vásároltunk.

Nagyobb bolt előnye az is, hogy a garanciás javítással nem fognak hosszú tortúrát lefolytatni. Szóval, ha rossz a termék, kicserélik és nem mindenáron a vevőre akarják hárítani a javítás költségét “nem megfelelő használatból eredő hiba” címszó alatt.

Továbbá az internet előnye, hogy egy konkrét termék ára megnézhető több helyen is különösebb fáradság nélkül, így eldönthetjük, hogy hol is vesszük meg a konkrét gépet, és mennyiért. Amennyiben interneten rendeljük meg a terméket, nézzünk utána az áruháznak is. Ha túl sok információ nem lelhető fel a boltról és nem akarunk kockáztatni, akkor vásároljunk a kicsivel drágább, de legalább leinformálható bolttól.

Végszó

Remélem, sikerült valamilyen szinten felvilágosítást adnom arról, hogy milyen szempontok alapján érdemes gépet vásárolni. Az eladók is másképp állnak a dolgokhoz, ha látják, hogy a vevő ért ahhoz, amit venni akar. Kisebb az esélye, hogy átvágnak bennünket. Tisztelet persze a kivételnek.