Parancssor használata Unix rendszereken

Anno a Szoftverteszt.hu oldal Linux szekciójába készítettem egy leírást a Linux shell parancsokról. Az írás némiképpen hiányos volt, valamint nem üti meg a jelenlegi minőségi mércémet. Ezért úgy döntöttem újraírom az egészet. Először úgy gondoltam szétszedem darabokra az írást. Kettő el is készült. Azonban átláthatósági szempontból úgy döntöttem egy helyre rendezem ezen írásokat. Íme tehát a Parancssor használata Unix rendszereken, kezdő Linux felhasználóknak szánva.

Bevezető

Az alapparancsok mellett lesz szó itt egzotikusabb programokról is, amelyek nem mindegyike van előre telepítve bármilyen tetszőleges Linux disztribúción. Ezen parancsokat nagy valószínűséggel külön kell telepíteni vagy forráskódból, vagy a disztribúció csomag kezelőjének segítségével.

Csomagkezelők közül csak egyetlen egy van részletesen ismertetve a leírásban. Ez a csomagkezelő az apt. Ezen csomagkezelő megtalálható minden Debian/Ubuntu alapú rendszerben. Lustaságomnak köszönhetően az összes létező kapcsolója az itt ismertetett programoknak nincs felsorolva. Csak az általam fontosabbnak ítéltek találhatóak meg ebben a leírásban.

Általános tudnivalók

Parancssoros rendszerek esetén az általános felépítése egy parancsnak a következő: parancs neve kapcsolók fájlok. A kapcsolók olyan paraméterek, amelyek kötőjellel (-), vagy dupla kötőjellel (–) kezdődnek. A – jeles kapcsolókat rövid nevű kapcsolóknak nevezik, mivel ezek általában 1-2 karakterből állnak.
A — jeles kapcsolók hosszú nevűek. Ezen kódolási konvenció nem minden programra jellemző, nincs univerzális szabvány. Ezért egy új parancs használata előtt érdemes áttekinteni a használati utasítását.

Az összes Linuxos parancsértelmező kis – és nagybetű érzékeny. Tehát a hello.txt és Hello.txt két különböző fájlt jelent az operációs rendszer számára.

Elektronikus használati utasítás minden parancssoros programhoz elérhető. Erre a man parancs szolgál, amely megjeleníti az argumentumnak megadott program dokumentációját. A dokumentum megjelenítőből a q gomb megnyomásával lehet kilépni.

Elérési útvonalakban használhatóak speciális rövidítések is. Ezek:

  • ~A bejelentkezett felhasználó saját mappáját jelenti.
  • ..Aktuális könyvtártól eggyel feljebb lévő könyvtárat jelenti.
  • .Aktuális könyvtár, amiben vagyunk.
  • A konzol bemenetet jelentő fájl. Olyan programok esetén használható, amelyek képesek szabványos bemenetről információ olvasásra. Különösen hasznos tud lenni parancsok összekapcsolásakor (lásd lentebb).

A Parancsértelmező

Linux rendszerek esetén sok parancsértelmező közül választhatunk, azonban az általánosan elterjedt értelmező, amit rengeteg rendszer alapértelmezetten kínál, az a BASH. Mint minden parancsértelmező, ez is kínál programozási lehetőségeket. A programozási nyelve nem éppen egyszerű, de azt szokták mondani, hogy aki jártas a programozásában, az csak nagyon ritkán nyúl C nyelvhez egy feladat megoldásához. A BASH-hez kapcsolódó programozási ismeretekből a legfontosabbak az operátorok, mivel ezek használata elkerülhetetlen, ha az ember valami komolyabb dolgot akar tenni.

Ki – és bemenet fájlba/fájlból átirányító operátorok

Mint ahogy a név is mutatja, ezen operátorok arra jók, hogy egy a lemezen lévő fájlt bemenetképpen szolgáltassunk parancsnak, vagy a parancs kimenetét fájlba írjuk. Ezen célra a [ és ] jelek használhatóak. Használatuk:

  • parancs > kimenet A parancs által a képernyőre írandó szöveget nem jeleníti meg, helyette beleírja a kimenet fájlba.
  • parancs >> kimenet Hasonlóképpen működik a sima ] operátorhoz, azonban ha a kimenet fájl már létezik, akkor nem írja felül azt, hanem a fájl végére fűzi a kimenetet.
  • parancs < bemenet Olyan programok esetén használható, amelyek billentyűzetről várnának bemenetet. Ezen operátor segítségével a bemenet szolgáltatható egy fájlból.

Parancsok kimenetének összekapcsolása

Unix rendszerek alatt is lehetőség van egy parancs kimenetének közvetlen beadagolására egy másik programba. Ezen technikát Pipe-oknak nevezik, amely magyarul csővezetéket jelent. A Pipe lényegében úgy működik, mintha a kimenetbe átirányító fájl a memóriában helyezkedne el. A másik program, amibe meg átirányítunk ezen „fájlt” olvassa. Ezen fájl csak a Pipe-on keresztül összekapcsolt programok számára látható,illetve csak az összekapcsolás ideje alatt létezik. Valamint nem az egész fájl helyezkedik el a memóriában, hanem mindig csak egy fix méretű részlete, hiszen csak előre lehet haladni a fájlban.

Pipe-on keresztüli összekapcsolásra a Pipe jel ( | ) operátor használható. Ezen operátor magyar billentyűzetkiosztás mellett az ALTGR+W gombok megnyomásával csalogatható elő. Használata:

program1 | program2

Parancs kimenetének argumentumként való felhasználása

Egy parancs kimenete használható parancssori kapcsolóként, vagy argumentumként. Erre a célra a „beszúró idézőjel” karakter ( ` ) használható. Magyar billentyűzet kiosztás mellett a karakter az ALTGR+7 gomb megnyomásával hozható elő. Használata:

program1 `program2`

Folyamatok kezelése

Folyamatnak a futó programokat, parancsokat szokás nevezni. A shell-en keresztül futó folyamatok kezeléséhez a bash rendelkezik egy pár billentyűkombinációval, amit érdemes megjegyezni:

  • CTRL+C: Aktuálisan futó folyamat megszakítása, majd a vezérlés visszaadása a parancsértelmezőnek.
  • CTRL+K: Az éppen futtatott folyamatot megállítva a háttérbe küldi. A folyamat ekkor nem ér véget, csupán felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett parancs az fg parancs segítségével hozható ismételten előtérbe.

Továbbá, amennyiben egy parancsot & karakterrel zárva indítunk el, akkor az a program a háttérben fog futni. Így eközben a terminálon tudunk mást csinálni. Példa:

 program &amp;

Gyorsbillentyűk

Alapvetően egy parancssoros rendszert kezelni nem annyira kényelmes, mint mondjuk kattintgatni egy grafikus felületen. Ezért a bash alkotói igyekeztek mindent megtenni, hogy kézen fekvő, kényelmes legyen a shell használata. Ez azt jeleni, hogy számos gyorsbillentyű van beépítve a rendszerbe:

  • TAB: Fájl – és mappanév automatikus kiegészítése.
  • CTRL+A: Az aktuálisan gépelt parancssor elejére teszi a kurzort.
  • CTRL+E: Az aktuálisan gépelt parancssor végére teszi a kurzort.
  • CTRL+L: Képernyő törlés, hasonlóan működik, mint a clear parancs.
  • CTRL+H: Ugyanazt az eredményt produkálja, mint a Backspace gomb.
  • CTRL+R: Az előzőleg begépelt parancsok közötti keresést teszi lehetővé.
  • CTRL+W: A kurzor után álló szó törlése.
  • CTRL+T: Kurzor előtt álló utolsó két karakter cseréje.
  • ESC+T: Kurzor előtt álló utolsó két szó cseréje.
  • ALT+F: Aktuális sorban a következő szóra mozgatja a kurzort.
  • ALT+B: Aktuális sorban az előző szóra mozgatja a kurzort.

Parancs álnevek

A bash lehetőséget biztosít parancsokhoz álnevek rendeléséhez. Ezen álnevek hosszú parancsok esetén előnyösek, mivel így egy álnévvel tudunk hivatkozni a parancsunkra, ahelyett, hogy több kilométer paramétert írnánk be. Az álnevek kezelésére két parancsot kínál a bash: alias és unalias.

Az alias paranccsal definiálunk egy álnevet a következő formában:

alias [álnév] [hivatkozott parancs és paraméterek]

Az unalias parancs meg törli a definiált álnevet:

unalias [álnév]

Fájlrendszer

Linux és a Unix alapú operációs rendszerek alatt nincsenek meghajtók. Minden meghajtó ami a rendszerben található, mappába csatolódik. Windows-al ellentétben a mappák elválasztó karaktere a \ jel helyett a / jel. A fő mappa jele egyetlen / jel. Ebbe a mappába csatlakozik az összes meghajtó. A / mappa tartalmazza a rendszert is. A rendszer fontosabb mappái és tartalmuk:

/bin Futtatható programok és parancsok bináris fájljainak helye.
/boot Rendszer betöltőfájljai. Külön partíció is szokott lenni, itt található a kernel is.
/dev Virtuális mappa. Itt minden a számítógépben található hardver mappaként és fájlként látszik.
/etc Rendszer-konfigurációs fájlok.
/home Felhasználók saját könyvtárai. Külön partíció szokott lenni komolyabb telepítésekben.
/lib Programkönyvtárak lelőhelye. A Programkönyvtár Windows analógiát használva hasonló a .dll fájlhoz.
lost+found Fájlrendszer meghibásodása esetén sikeres javítás után ide kerülnek a töredék fájlok.
/media Ezen mappa tartalma alá szokás csatolni a hordozható eszközöket. Pl: Mobil HDD, Pendrive, CD/DVD. A /media mappa nagyon régi kernelek esetén /mnt néven szerepel.
/opt Opcionálisan telepített szoftverek telepítési helye. Ide csak azon szoftverek kerülnek, amiket nem a disztribúció szállítója terjeszt.
/proc Futó folyamatokról információk mappák és fájlok formájában. A lemezen valóságban 0 byte a mérete a mappának.
/root Rendszergazda felhasználó saját könyvtára.
/sbin Hasonló a /bin mappához, azzal a különbséggel, hogy itt a rendszeradminisztrációs parancsok binárisai vannak.
/tmp Ideiglenes, átmeneti fájlok helye.
/usr Felhasználók által telepített programok, dokumentációk, forráskódok és sokminden egyéb lelőhelye. Amit telepítünk a disztribúció szállítója által, az nagy valószínűséggel itt fog landolni.
/sys Hasonló a tartalma a /dev mappához, de itt több információ érhető el az eszközökről, valamint itt kategóriába szervezve vannak az eszközinformációk. Ténylegesen helyet nem foglal a lemezen.
/var Programok naplófájljai, levelezési fiókok, valamint egyes programok ideiglenes fájljai, amit hosszabb ideig tárolnak.

Fájl és könyvtárkezelő parancsok

cd

cd [útvonal]

Könyvtárváltás. Paraméterek nélkül nem csinál semmit. A könyvtárelérési útvonal lehet relatív az aktuális mappához képest, vagy abszolút útvonal is a / könyvárhoz képest. Példák:

cd ~
cd /
cd ..

mkdir

mkdir [útvonal]

Könyvtárlétrehozás. Paraméterezett használata megegyezik a cd parancséval.

rmdir

rmdir [mappanév]

Üres könyvtár törlése. Amennyiben a könyvtár nem üres, és a teljes tartalmát törölni akarjuk, akkor az rm parancs használható.

ls

ls [kapcsolók]

Könyvtár tartalmának listázása. Alapértelmezetten csak a fájl – és könyvtárneveket jeleníti meg. Kapcsolói:

  • -l
    Hosszú listát készít, amiben a fájl/mappa jogosultságai, tulajdonos neve, a fájl mérete és utolsó módosítási dátuma is látszik a fájlnév előtt.
  • -a
    Rejtett fájlokat is megjeleníti. Unix rendszerek alatt rejtett fájl az, amely neve . karakterrel kezdődik.
  • -A
    Hasonlóan működik a -a kapcsolóhoz, azonban ekkor nem jeleníti meg a . és .. bejegyzéseket, amelyek az adott mappára és a felette lévő mappára vonatkoznak.
  • -hA
    -l kapcsolóval együtt használható. Ekkor a fájl méretét emberileg is olvasható formátumban írja ki.
  • -R
    Az alkönyvtárak tartalmait is kilistázza.
  • -S
    A listát fájlméret szerint rendezi.
  • -t
    A listát a fájlok utolsó módosítási dátuma szerint rendezi.

cp

cp [kapcsolók] [fájlok]

Fájlok másolása. Első argumentuma a forrásfájl, második argumentuma a célfájl. Kapcsolói:

  • -R vagy -r
    Ha a forrásfájl egy mappa, akkor ezen kapcsolóval a mappa összes almappáját is másolja a célra.
  • -l
    A forrásfájlt nem másolja, helyette hardlinket készít a célon, amely a forrásra mutat.
  • -s
    A forrásfájlt nem másolja, helyette softlinket készít a célon, amely a forrásra mutat.
  • -i
    Amennyiben a célfájl létezik, akkor megerősítést kér a felülírás előtt.
  • -n
    Amennyiben a célfájl létezik, akkor nem írja felül.

mv

mv [kapcsolók] [fájl1] [fájl2]

Fájlok áthelyezése, átnevezése. Szintén első argumentum a forrásfájl, második meg a célfájl. Kapcsolói:

  • -i
    Amennyiben a célfájl létezik, akkor megerősítést kér a felülírás előtt.
  • -n
    Amennyiben a célfájl létezik, akkor nem írja felül.

chmod

chmod [jogok] [fájl]

Fájl / mappa jogosultságainak módosítása. A jogokat vagy számok megadásával, vagy betűjelek megadásával változtathatjuk meg. A betűjeles megadást én túlzottan sosem szerettem, így csak a numerikus megadásról lesz szó. A következő jogok adhatóak ki:

  • Olvasás, betűjele r, száma: 4
  • Írás, betűjele w, száma: 2
  • Futtatás, betűjele x, száma 1

A jogokat tulajdonosnak, tulajdonos csoportjának és az egyéb felhasználóknak is meg kell adni. Numerikus jogosultság beállítás esetén a megfelelő jogok számát össze kell adni. Amennyiben semmilyen jogot nem adunk, a számunk nulla lesz. Példaképpen nézzük azt az esetet, hogy a tulajdonosnak minden jogot meg szeretnénk adni, csoportjának csak az olvasás és futtatás jogot akarjuk megadni, és mindenki másnak csak olvasási jogot akarunk adni. Ekkor, amennyiben a fájlunk neve zene.mp3, akkor a chmod parancsunk így fog kinézni:

chmod 754 zene.mp3

A parancs esetén egyetlen fontos kapcsolóról beszélhetünk, ez a -R. Ennek segítségével, ha mappán futtatjuk a parancsot, akkor az összes almappa és fájl ugyanazokat a jogokat kapja meg.

chown

chown [felhasználó] [fájl]

Fájl / mappa tulajdonosának beállítása. Ezen parancs segítségével egy másik felhasználó tulajdonába helyezhetjük át a fájljainkat. A felhasználónév paraméter az új tulajdonos bejelentkezési neve. A -R paraméterrel mappán futtatva a parancsot a hatása az az összes almappát és fájlt érinti

chgrp

chgrp [csoport] [fájl]

Fájl / mappa csoportjának beállítása. Használata megegyezik a chown paranccsal. Kapcsolói:

  • -R
    Rekurzív végrehajtás. Mappa esetén az összes almappára és fájlra alkalmazza a változásokat.
  • -h
    Szimbolikus linkek esetén csak magát a linket érinti a változás, a fájlt, amire a link mutat, nem.

df

Szabad helyet listázza ki a meghajtókon. Alapértelmezetten byte-ban írja ki az információkat, ezért a -h paraméterrel érdemes használni, amely emberileg is olvasható formában írja ki az információkat.

ln

ln [kapcsolók] [forrás] [link]

Egy fájlra, mappára mutató linket hoz létre. A link egy virtuális fájl, felfogható úgy, mint egy parancsikon, azzal a különbséggel, hogy a linkelt fájl mérete megegyezik az eredetivel. Linux és Unix rendszerek alatt két típusú link létezik, hard és soft link. Különbség a kettő között az, hogy a hardlink a fájl tényleges fizikai elhelyezkedése alapján mutat a fájlra, míg a softlink a fájl neve alapján. Használható kapcsolók:

  • -n
    Amennyiben a célfájl létezik, nem írja felül.
  • -s
    Softlinket hoz létre hardlink helyett.

find

find [kapcsolók] [fájlnév]

Fájlok, mappák keresése töredék fájlnév alapján. Kapcsolói:

  • -ls ls -l parancs szerűen írja ki a találatokat.

file

file [kapcsolók] [fájlnév]

A paraméterként megadott fájl típusát azonosítja be a tartalma alapján. A Unix rendszerek a fájlok típusait nem kiterjesztés alapján azonosítják, hanem tartalom alapján. Kapcsolói:

  • -h Nem követi a linkeket.

Komolyabb fájlkezelő parancsok

wget

wget [kapcsolók] [url]

Http vagy ftp szerverről tölt le fájlt helyi használatra. Kapcsolói:

  • -i [fájl]
    URL címek olvasása fájlból.
  • -O [fájl]
    Kimeneti fájl meghatározása. Alapértelmezetten a fájl neve az URL címből kerül meghatározásra.
  • -t [szám]
    Sikertelen kapcsolódás esetén az újrapróbálkozások száma.
  • -C
    Korábban megszakított letöltés folytatása, ha a szerver támogatja. Ebben az esetben ugyan azon mappában kell futtatni, mint ahol a részlegesen letöltött fájl is van.
  • -T [másodperc]
    Sikertelen kapcsolódás esetén a próbálkozási időt adja meg.

mc

Kétpaneles fájlkezelő program, hasonló a norton commander-hez.

tar

tar [funkciók és kapcsolók] [fájlok]

Tar formátumú tömörítő és kitömörítő program. Unix rendszerek esetén a leggyakoribb archívumformátumok egyike. Önmagában nem tömörít, csak fájlokat tárol. Ezért sok esetben valamilyen extra tömörítéssel együtt használatos. Maga a tar program fel van készítve a tömörítésre és fogadásra egyaránt.

Funkciói:

  • c
    Archívum létrehozása.
  • r
    Fájlok hozzáfűzése az archívumhoz.
  • t
    Archívumban található fájlok listázása.
  • z
    Gzip tömörítés használata (gyors, viszont nem egy nagy tömörítés).
  • j
    Bzip2 tömörítés használata (lassabb, kisebb méret).
  • J
    Xz tömörítés használata (legjobb és leglassabb, ugyan azon az elven alapul, mint a 7z formátum).
  • f
    A következő paraméter az archívum neve lesz.
  • v
    Képernyőre írja, hogy mit bontott ki vagy mit csomagolt éppen be.

tar kibontása tömörítéstől függően:

tar xvf [tar] [hova]
tar xvzf [tar.gz] [hova]
tar xvjf [tar.bz2] [hova]
tar xvJf [tar.xz] [hova]

tar készítése tömörítéstől függően:

tar cvf [tar] honnan
tar cvzf [tar.gz] [honnan]
tar cvjf [tar.bz2] [honnan]
tar cvJf [tar.xz] [honnan]

gzip

gzip [kapcsolók] [fájl]

Egyetlen fájlt tömörít vagy kicsomagol gzip algoritmussal. Ha a fájl gz kiterjesztéssel végződik, akkor kitömörít, ha nem, akkor becsomagol. Kapcsolói:

  • -C
    Képernyőre írja a kimenetet fájl helyett.
  • -t
    Teszteli a tömörített fájl épségét.
  • -1
    Kisebb tömörítés, gyorsabb működés.
  • -9
    Nagyobb tömörítés, lassabb működés.

bizp2

bzip2 [kapcsoló] [fájl]

Egyetlen fájlt tömörít bzip algoritmussal. Kapcsolói:

  • -1
    Kisebb tömörítés, gyorsabb működés
  • -9
    Nagyobb tömörítés, lassabb működés

bunzip2

bunzip2 [fájl.bzip2]

Kitömörít egy bzip algoritmussal tömörített fájlt.

bzcat

bzcat [fájl.bzip2]

Képernyőre tömörít ki egy bzip algoritmussal tömörített fájlt. Hasonlóan működik a cat programhoz.

7z

7z [művelet] [kapcsolók] [fájl]

7zip formátumú tömörítő és kitömörítő program. Műveletei:

  • a
    Fálok hozzáadása az achívumhoz.
  • e
    Kicsomagolás az archívumból mappa nevek kihagyásával.
  • x
    Kicsomagolás az archívumból mappa nevek figyelembe vételével.
  • l
    Archívumban tárolt fájlok listázása.
  • t
    Achívum épségének tesztelése.

Kapcsolók:

  • -o[könyvtár]
    Kimeneti könyvtár beállítása. A -o és a könyvtárnév között nem kell szóköz.
  • -p[jelszó]
    Jelszó beállítása. A -p és a jelszó között szintén nem kell szóköz.
  •  -so
    A kimenetet nem fájlba írja, hanem a képernyőre.
  • -y
    Minden kérdésre alapértelmezett igen a válasz.

md5sum

md5sum [kapcsolók] [fájlok]

Md5 ellenőrző összeg számítása fájlokhoz. Segítségével ellenőrizhető egy fájl épsége. Kapcsolói:

  • -b
    Bináris fájl olvasási mód (ajánlott).
  • -t
    Szöveges fájl olvasási mód.
  • -c
    Visszaellenőrzés fájlból.

fájlokhoz tartozó md5 generálása:

md5sum -b *.* &gt;&gt; fajlok.md5

fájlok visszaellenőrzése generált md5-ből:

md5sum -b -c fajlok.md5

sha1sum

sha1sum [kapcsolók] [fájlok]

sha1 ellenőrző összeg számítása fájlokhoz. Segítségével ellenőrizhető egy fájl épsége. Kapcsolói és használata megegyezik az md5sum parancséval.

Fájlok tartalmi kezelése

cmp

cmp [kapcsolók] [fájl1] [fájl2]

Fájlok összehasonlítása tartalom szerint. Alapértelmezetten kiírja, hogy hány bájt eltérés van a két fájl között. Kapcsolói:

  • -b
    Kiírja az eltérő bájtokat is.
  • -i
    Kihagyja az első x bájtot az összehasonlításból. Ha mindkét fájl esetén ki akarunk hagyni x és y bájtot az összehasonlításból, akkor a két számot kettőspontal kell elválasztani.

cat

cat [kapcsolók] [fájlok]

Fájlok összefűzése és kiírása a képernyőre. Használható kapcsolói:

  • -n
    Sorok számozása (forráskódhoz ideális).
  • -A
    Speciális vezérlőkaraktereket is mutatja.
  • -b
    Csak a nem üres sorok sorszámozása (felülírja a -n kapcsolót).
  • -T
    Tabulátor karakterek mutatása.

cut

cut [kapcsolók] [fájlok]

Megadott paraméterek alapján fájlokból információ kivágása, kinyerése. Kapcsolói:

  • -c
    Oszlop kinyerése egy fájlból. Az oszlop szélességét kezdő és végkarakterrel kell megadni, tehát a -c 1-10 egy olyan oszlopot jelöl, amely az első karakternél kezdődik és a 10. karakternél végződik.
  • -b
    Bájtok meghatározása. Hasonló a -c paraméterhez, csak itt az oszlop szélességet bájtban határozza meg.
  • -d
    Elválasztó karakter meghatározása az alapértelmezett tab helyett.

A cut parancs kreatív és érdekes használatáról további információk itt.

diff

diff [kapcsolók] [fájl1] [fájl2]

Két fájl közötti eltérést mutat meg soronként. Kapcsolói:

  • -q
    Jelentést ad, ha a két fájl különbözik
  • -s
    Jelentést ad, ha a két fájl azonos.
  • -y
    Oszlopos megjelenítés, a két fájlt két különböző oszlopban jeleníti meg.
  • -W
    Megadja oszlopos megjelenítés esetén, hogy a az oszlopok milyen szélesek (mennyi karakter) legyenek.
  • -i
    Kis és nagybetű azonosnak számít.

grep

grep [kapcsolók] [minta] [fájlok]
grep [kapcsolók] -e [minta] [fájlok]

A megadott fájlban olyan sorokat keres, amelyek illeszkednek a kapcsoló által megadott mintára, majd ezeket kiírja a képernyőre. A minták megadása reguláris kifejezésekkel történik. A reguláris kifejezések olyan szöveg részletek, amelyek illeszkedési mintát definiálnak. A reguláris kifejezések jelölőkészlete az alábbi táblázatban olvasható.

Karakter Leírás Példa
^ Sor kezdete ^a egy a betűvel kezdődő sort jelöl.
$ Sor vége z$ egy z betűvel végződő sort jelöl.
? 0 vagy 1 előfordulás az őt megelőző karakterre, mintarészletre ab? értéke lehet a és ab.
* 0 vagy több előfordulás az őt megelőző karakterre, mintarészletre ab* értéke lehet a, ab, abb, abbb, stb…
+ 1 vagy több előfordulás ab+ értéke lehet ab, abb, abbb, stb…
[…] Alternatív karakterek zorro[12] értéke lehet zorro1 vagy zorro2.
– (szögletes zárójelen belül) Értékek sorozata [a-z] értéke az angol ABC kisbetűit jelöli.
^ (szögletes zárójelen belül) Utána következő karakteren kívül bármit jelölhet [^a-z] értéke lehet b, c, d, e, stb…
| Alternatív minták sör|bor értéke lehet sör vagy bor.
(…) Részminták (a)(b) értéke ab, de két részmintából áll.
. bármely karaktert jelölheti
{min,max} Az előfordulások legkisebb és legnagyobb száma. Ha min és max nincs megadva, akkor 0 és végtelennel dolgozik. a{1,3} értéke a, aa vagy aaa lehet. a{,3} értelmezhetetlen, ezért nincs értéke a{0,} értéke lehet a, aa, aaa, stb..
\ Védőkarakter. A speciális mintadefiniáló karakterek mintába illesztésére szolgál. A . karakter a mintába \. írásával illeszthető.

Kapcsolói:

  • -i
    Kis és nagybetű nem különbözik.
  • -f [fájl]
    Minták olvasása megadott fájlból. Egy sorban csak egy minta szerepelhet.
  • -v
    Azon sorokat listázza, amelyekre nem illeszkedik a minta.

head

head [kapcsolók] [fájlnév]

A megadott fájl első sorait/karaktereit listázza ki. Ha paraméterek nélkül futtatjuk, akkor a fájl első 10 sorát írja ki. Kapcsolói

  • -c [karakterszám]
    Megadott számú karaktert ír ki a fájl elejéről.
  • -n [sorok]
    Megadott számú sort ír ki a fájl elejéről.

tail

tail [kapcsolók] [fájlnév]

A megadott fájl első/utolsó karaktereit listázza ki. Ha paraméterek nélkül futtatjuk, akkor a fájl utolsó 10 sorát írja ki. Kapcsolói megegyeznek a head parancséval.

less

less [fájlnév]

Szövegmegjelenítő. A szövegben a fel-le, page up és page down gombokkal mozoghatunk. A megjelenítésből a q gomb segítségével tudunk kilépni.

wc

wc [kapcsolók] [fájl]

A bemeneti fájl szó, karakter és üres sor számainak megadására használható, kapcsolóktól függően. Kapcsolói:

  • -c
    Bájtok számolása.
  • -m
    Karakterek számolása.
  • -l
    Sorok számolása.
  • -w
    Szavak számolása.

sort

sort [kapcsolók] [fájl]

Bemeneti fájl sorainak rendezése. Kapcsolói:

  • -i
    Kis és nagybetű nem különbözik.
  • -r
    Fordított sorrend.
  • -R
    Véletlenszerű sorrend.

Szoftverek telepítése apt-get segítségével

Az apt-get debian alapú rendszerek internetes csomagkezelő és telepítő rendszere. Az összes debian alapú disztribúcióban megtalálható. Futtatása csak rendszergazda jogosultságokkal lehetséges. Használata:

apt-get [művelet] [csomag neve]

Használható műveletek:

  • install
    Megadott nevű csomag telepítése.
  • remove
    Megadott nevű csomag eltávolítása.
  • update
    Elérhető csomagok listájának frissítése.
  • upgrade
    Elérhető frissítések telepítése.
  • dist-upgrade
    Disztribúció frissítése.
  • clean
    Letöltött csomagok törlése. Ez nem jár a csomag eltávolításával. A programnak telepítés előtt le kell töltenie a csomagot.

Szoftverek telepítése forráskódból

A programok forráskódból való telepítésére univerzális leírás csak igen nagy vonalakban adható. Ezért az ilyen telepítés előtt érdemes elolvasni a mellékelt olvass el (readme) fájlt, mivel abban részletes információk találhatóak a tényleges telepítés menetéről.

Amire biztos szükségünk lesz, az a fordítóprogram, amivel lefordítjuk a programot. Ez a fordító legtöbb esetben egy C és/vagy C++ fordítót jelent, mivel a legtöbb szoftvert ezeken a nyelveken írják. A C/C++ fordító alapértelmezetten nem része a legtöbb debian alapú telepítésnek, úgyhogy a művelet előtt apt-get segítségével fel kell tenni őket a rendszerre. Erre a következő parancsot használhatjuk:

apt-get install gcc g++ build-essential

Ez a parancs telepíteni fogja nekünk a gcc C fordítót és a G++ C++ fordítót, valamint a fordításhoz szükséges extra eszközöket is. Ezután következhet a forráskód beszerzése, majd kicsomagolása. Ha ezzel megvolnánk, akkor egy terminál segítségével abba a mappába kell navigálnunk, ahova kicsomagoltuk a forráskódot. Ezután a következő parancsokat kell kiadni:

./configure
make
make install

A ./configure parancs a forráskód konfigurálására szolgál. Ez állítja be, hogy milyen rendszerrel dolgozunk. Az ezután következő make parancs végzi a tényleges fordítást. Ez a gép sebességétől és a forrás komplexitásától függően eltarthat egy ideig, úgyhogy ez az idő alkalmas egy kávé vagy cigi szünet beiktatására.

A make install parancs telepíti ténylegesen a lefordított bináris fájlokat. Ehhez rendszergazda jogosultság kell a legtöbb esetben.

Előfordulhat, hogy a lefordítani kívánt programunknak szüksége van programkönyvtárakra is. Ebben az esetben vagy az apt-get segítségével beszerezzük a programkönyvtárak fejlesztői verzióját (forráskódját), vagy ezeket is manuálisan lefordítjuk mi magunk. Így egy komolyabb program lefordítása fél napot is igénybe vehet első alkalommal, és akkor sem garantált, hogy működni fog elsőre a program.

Ennek oka az, hogy a konfigurálás során általában megadhatunk paramétereket. És ha nem a megfelelő paraméterekkel fordítunk egy programot, vagy valamelyik programkönyvtár hiányzik, akkor belefuthatunk egy fordítási
hibába. Rosszabb esetben működni fog a szoftver, de nem úgy, ahogy kellene neki.

Rendszer-adminisztrációs parancsok

who

Kilistázza a bejelentkezett felhasználókat, az általuk használt terminálokat és bejelentkezési idejüket. Kapcsolói:

  • -b
    Csak az utolsó rendszerindítás időpontját jeleníti meg.
  • -q
    Belépett felhasználók neve és az összes bejelentkezett felhasználó darabszámának megjelenítése.

whoami

Megjeleníti az aktuálisan belépett felhasználó nevét.

users

Megjeleníti az aktuálisan bejelentkezett felhasználók listáját. Kevesebb információt ad, mint a who parancs.

useradd

useradd [kapcsolók] [felhasználónév]

Hozzáad egy felhasználót a rendszerhez. Kapcsolói:

  • -d vagy –home
    Felhasználó home könyvtárának útvonala. Nem kötelező megadni, mivel létrejön az alapértelmezett útvonalon a felhasználónév alapján. Ha meg van adva, akkor az alapértelmezett helyett fogja használni a rendszer a könyvtárat. Ha ez a könyvtár nem létezik, létre kell hozni manuálisan.
  • -e vagy –expiredate
    Fiók lejárati ideje. A megadott dátum után nem lesz használható a fiók. A dátumot ÉÉÉÉ-HH-NN formátumban (Év, hó, nap) kell megadni.
  • -g vagy –gid
    Felhasználó csoportjának megadása név vagy ID alapján. A csoportnak létező csoportnak kell lennie.
  • -u vagy -uid
    Felhasználói azonosító ID megadása.
  • -s vagy –shell
    Alapértelmezett parancsértelmező megadása. Itt a parancsértelmező elérését kell megadni. pl. /bin/bash

userdel

userdel [kapcsolók] [felhasználónév]

Felhasználó eltávolítása, törlése a rendszerből. Kapcsolói:

  • -f vagy –force
    Erőszakos eltávolítás. Akkor is eltávolítja a felhasználót, ha éppen be van jelentkezve.
  • -r vagy –remove
    Felhasználó könyvtárában tárolt fájlok törlése.

usermod

usermod [kapcsolók] [felhasználónév]

Felhasználói fiók módosítása. Kapcsolói megegyeznek a useradd parancséval. Továbbá usermod esetén az alábbi kapcsolók használhatók még:

  • -l vagy –login
    Bejelentkezési név módosítása.
  • -L vagy –lock
    Fiók zárolása. A fiókkal nem lehet bejelentkezni a rendszerbe.
  • -U vagy –unlock
    Zárolás feloldása.

groupadd

groupadd [kapcsolók] [csoportnév]

Új csoport létrehozása. Kapcsolói:

  • -g vagy –gid
    Csoport ID megadása. A 0 és 999 közötti értékek fenntartottak a rendszer számára. Ezért érdemes 1000 feletti értéket megadni.
  • -f vagy –force
    Erőltetett létrehozás. Abban az esetben is lefut a parancs, ha az adott csoport már rendelkezik. Ha csoport ID ütközés van egy másik csoporttal (-g vagy –gid paraméter meg van adva), akkor a csoport ID véletlenszerűen lesz kiválasztva.

groupmod

Létező csoport módosítása. Opciói megegyeznek a groupadd parancséval. Továbbá használható a következő kapcsoló is:

  • -n vagy –new-name
    Csoport átnevezése.

groupdel

groupdel [csoport]

Létező csoport törlése a rendszerből. Csak olyan csoport törölhető, amely egy felhasználónál sem szerepel elsődleges csoportként. Ha mégis lenne olyan felhasználó, akinek az eltávolítandó csoport az elsődleges csoportja, akkor a felhasználót vagy törölni kell, vagy az elsődleges csoportját meg kell változtatni.

passwd

Felhasználó jelszavának megváltoztatása.

sudo

sudo [panarncs]

Parancs futtatása rendszergazdaként. Csak olyan felhasználó adhatja ki ezt a parancsot, aki a /etc/sudoers konfigurációs fájlban szerepel csoportja vagy felhasználóneve alapján. Debian alapú rendszereken az adminisztrátorok (administrators) csoport tagság szükséges a használatához.

su

su [felhasználó]

Shell indítása más felhasználónévvel. Amennyiben nem adunk meg felhasználónevet, akkor a root felhasználót fogja használni. Kapcsolói:

  • -c vagy –command
    Csak a megadott parancsot fogja futtatni a felhasználó jogosultságaival. A parancs után a parancsértelmező kilép.
  • -s vagy –shell
    Megadott shell használata felhasználó alapértelmezettje helyett.
  • -m
    Az aktuális elérési útvonalon marad, nem módosítja az elérési útvonalat a felhasználó alapértelmezettjére.

ps

Futtatott programok megjelenítése. Alapértelmezetten csak az általunk futtatott parancsokat írja ki. Azonban ax paraméterrel minden folyamatot megjelenít.

pstree

A futó folyamatok megjelenítése fa szerkezetben. Ilyen nézetben látszik, hogy melyik folyamatnak melyik a szülő folyamata.

nice

nice [kapcsoló] [folyamatnév]

Folyamat prioritásának módosítása. Kapcsolói:

  • -n
    Prioritási szint megadása.

kill

kill [pid]

Futó folyamat leállítása a PID értéke alapján. a PID értéket a futó folyamatok listájából lehet megtudni.

shutdown

shutdown [kapcsolók] [idő]

A rendszer leállítása adott időben. Csak rendszergazda teheti meg. Idő megadásának formátumai:

  • +m
    Parancs kiadásától számítja az idő elteltét. A +m kapcsoló után megadott számot percként értelmezi. Ezen idő eltelte után fogja végrehajtani a rendszerleállítást.
  • now
    Parancs kiadásának pillanatában elkezdi végrehajtani a leállítást.
  • hh:mm
    Óra:perc alapú idő megadás. Az idő 24 órás intervallumban értelmeződik.

Kapcsolói:

  • -r
    Leállítás helyett újraindítás.
  • -h
    A rendszer leállítása, majd az áram kikapcsolása, ha ez támogatott (ATX tápegységek esetén).
  • -H
    Csak a rendszer leállítása, az áram marad. Régi, AT tápegységgel rendelkező gépek esetén használatos.

Exit

Kijelentkezés a rendszerből. Terminál emulátorok esetén a terminál bezárása.

mount

mount [kapcsolók] [eszköz] [mappa]

Rendszerbe csatlakoztat egy fájlrendszert. Linux alatt a hordozható meghajtók (CD-ROM, Pendrive, srb…) automatikusan nem csatolódnak. Ezeket kézzel a mount parancs segítségével kell a rendszerhez csatolni. Az eszköz az egy /dev mappában található eszköz leíró. DVD-rom meghatjtó esetén pl: /dev/dvdrom.
A mappa pedig egy útvonal, ahova csatolni szeretnénk az eszközt. Pl: /media/dvd. Grafikus felülettel rendelkező rendszerek rendelkeznek automatikus mount képességgel, így a mount csak parancssoros és egyéb egzotikus esetekben kellhet. Csak root felhasználó adhatja ki. Kapcsolói:

  • -a
    Csatlakoztat minden olyan fájlrendszert, ami szerepel a /etc/fstab fájlban (rendszer indításkor is ez zajlik le.). Ebben az esetben nem kell eszközt és mapát megadni.
  • -r
    Csatolás csak olvasható módban.
  • -t [fájlrendszer]
    Fájlrendszer meghatározása. Értelme akkor van, ha az eszköz, amit csatlakoztatni akarunk egy lemezkép, vagy a mount automatán nem ismerte fel a partíciót. Kerneltől függően eltérő a támogatott fájlrendszerek típusa. A man mount megfelelő szekciója kiírja a támogatott fájlrendszereket.
  • -l
    Kilistázza a csatlakoztatott fájlrendszereket. Ebben az esetben nem kell eszközt és mappát megadni.

umount

umount [kapcsolók] [mappa]

Leválaszt egy csatlakoztatott fájlrendszert. Paraméternek a csatlakoztatási pontot kell megadni. Kapcsolói:

  • -a
    Minden csatolt fájlrendszert leválaszt. Ez esetben leválasztandó csatolási pontot nem kell megadni.
  • -f
    Erőszakos leválasztás. Adatvesztéssel járhat. Egy fájlrendszer általában akkor nem választható le, ha éppen lemezművelet van folyamatban.
  • -l
    Késleltett leválasztás. Csak akkor válassza le a fájlrendszert, ha tényleges lemezművelet nincs felé.

sync

Lemezre írja a pufferelt fájlokat. Hordozható meghajtó esetén leválasztás előtt tanácsos kiadni. Máskülönben adatvesztés történhet.