Retro Pillanatok – Sárga kazettás tv játék

A Múlt héten adódott az ötlet, hogy kicsit nosztalgiázzunk és játszunk retro NES játékokat. Azonban ha emulátoron játszik az ember annak nincs meg az a feelingje, mintha igazi hamisított kínai sárga kazettás Nintendo-n játszana az ember. Ezért gyorsan okosban beszereztünk egyet az internetről. A gépért egy alap kazettával együl fizettünk kemény 2500Ft-ot.

Ezen gépek a NES japán változatának a Famicom rendszernek az olcsó, kínai koppintásai voltak. Anno valamikor a 90-es évek második felében özönlötték el a piacokat ezen konzolok. Kaphatóak voltak sok formában, de a belső “lelke” mindegyiknek ugyan az volt. Volt olyan amely egyszerűen valami fantázia néven futott viszonylag egyedi design-al, volt olyan később amely a Sega Genesis-t koppintotta, később olyan is volt, amely a Playstation I-et másolta kinézetben, és ha jól emlékszem volt olyan is, amely teljes billentyűzettel rendelkezett.

Amit most sikerült beszereznünk az egy kemény Playstation koppintás gép. További fontos jellemzője volt ezen termékeknek, hogy a dobozukra megtévesztésképpen nagyon komoly technikai adatokat írtak, valamint olyan játékok képét tették be oda, amelyek egyáltalán nem is jelentek meg erre a konzoltípusra. Példaképpen itt van ezen konzol doboza, amelyen technikai paramétereknél nagyjából az eredeti Sony Playstation paraméterei találhatóak meg. Természetesen a játékokról is muszáj volt írni egy kamu szöveget

 

A marketing csapat az irányítás kiválóságáról sem feledkezett meg és a plug & play meglétéről sem:

 

Aki ezek alapján vásárolt, azt bizony keményen átverték. Szóval ezeket komolyan venni felesleges 🙂

Maga a Gép ahogy említettem egy Playstation koppintás egy az egyben kinézetileg. Oly annyira, hogy még az irányító karok is az eredeti PS kontrollerek után lettek mintázva. A gép műanyag és minőség tekintetében a “nagyon olco, kicit kinai, nagyon jo”  filozófia jegyében készült, úgyhogy van egy érzésem nem fog sokat kihúzni a gép. Konkrétan a bekapcsoló gombja már most akad. A kazetta befogadó kialakítása is érdekes, mivel a régi sárga kazettáim nagy részével extra buherálás és szétszerelés nélkül nem működik. Konkrétan azért, mert ezen kazetták között méret ügyileg állítom nincs kettő egyforma.

 
  

A Plug & Play legalább a dobozon nem kamu, mivel ezen konzolok RCA csatlakozón keresztül köthetőek TV-re, ami csöppet kényelmesebb, mint behangolni hozzá a tv-t. (Az első ilyen gép, amely a tulajdonomban volt ilyen volt)

Magán a géppel adott kazettán megtalálhatóak a fontosabb játékok: Mario, Duck Hunt. Ezen felül van egy focis játék, egy Pokémon játék, valamint egy autós játék. Akár hányszor próbáltuk TV-n ezt a kazettát mindig lefagyott tőle a konzol. Ha meg nem fagyott le olyan érdekes játék hibákat produkált vele, hogy csak na. Ezért gondoltam felveszem őket videóra. Azonban felvétel közben persze nem produkálta ezeket, bár sikerült 1-2-t felvenni, de ezek közel sem annyira durvák, mint amik tapasztalhatók valójában.

Úgyhogy maradt a korábbi kazetták használata. Ezen kazetták az elmúlt 10 évben a szekrényben porosodtak. Ez meg is látszott rajtuk első használatkor, ugyanis a gép vagy nem kezelte őket, vagy hibásan működtek .(már amelyik az említett méret gondok miatt belement a gépbe) Úgyhogy meg kellet őket takarítani. Eredetileg ezen kazetták úgy lettek tervezve, hogy ne nagyon lehessen hozzáférni az érintkező sorjukhoz. Ezért takarításhoz szét kellet őket szedni. Ezt egy kis csavarhúzó segítségével némi próbálkozással meg lehet oldani.

 

A kazetta belső felépítés szempontjából nem egy látványos valami. Van benne egy felületre szigetelt EPROM meg egy kicsi nyomtatott áramkör ami kivezeti a lábakat a megfelelő csatolópontokra. Tisztításra valami alkoholos tisztító megteszi. Itthon éppen csak ilyen ipari fék tisztító spray volt. Tisztítás után a játékok gond nélkül működnek.

A konzol leggyengébb pontja a tervezési filozófiából adódóan a táp ellátás része. Egyrészt az adapter amivel jön nem felel meg az Európai szabványoknak dugvilla tekintetében. Ha ezen a ponton esetlegesen túljutna, akkor is megbukna, méghozzá egy sokkal súlyosabb ponton. AZ ADAPTER NAGYON MELEGSZIK. Konkrétan 3-5 óra játék után majdhogynem kézzel foghatatlan melegre hevült fel. Közben pedig olyan olcsó pörkölt műanyag szagot árasztott magából, hogy szellőztetni kellet utána. A Konnektor problémát gyorsan egy utazó átalakítóval oldottuk meg. Viszont a végleges megoldás az lett, hogy vettünk a boltban egy normális hálózati adaptert. Ezzel már tökéletesen működik 🙂

 

Játékom nem sok van a masinához, mivel gyerekkoromban relatíve drágák voltak a kazetták, meg igazából volt kb minden ismerős gyereknek, szóval a kazettákat cserélgettük. A legnagyobb jellemzője a legtöbb ilyennek az volt, hogy több játék is megtalálható volt rajtuk. Ezen kazettákat általában ilyen 1500 in 1 vagy 10000000 in 1 jelöléssel látták el. Azonban ezeken kb volt 4-5 játék meg egy menü amiből ki lehetett választani mit játszik az ember. A többi “játék” meg szimplán azon 4-5 játék volt helykitöltésnek esetleg más pályán indulással alapból, vagy extra érdekes hibákkal 😀 A pár kazettáról amim van sikerült készítenem egy videót működés közben is:

Az irányító karok minősége sem a legjobb, néha beragadnak, kevés hozzájuk a vezeték. Szóval néha játszhatatlan az egész. Viszont nagyon adja a retro érzést ebből kifolyólag. Szóval nagy az öröm és a boldogság 🙂 Valamint nagyon jó kis közösség összehozó varázsa van, mikor páran leülünk Mario-t játszani, vagy valamilyen másik játékot. Szóval nagyon megérte megvenni a konzolt 🙂 Már csak 1-2 játékot kellene hozzá még szerezni…

Zárás képen itt egy fotó galéria a készített képekről:

Valamint egy videó a játékokról 🙂