Torchlight II

A Steam karácsonyi akciójában beszereztem a Torchlight 2. részét, amit sikerült is az ünnepek alatt/között végig vinnem, legalábbis a főküldetést. Ha egy mondatban kellene összegeznem, akkor azt mondanám, hogy egy remek játék lett, bár nem sok eredeti ötletet vonultat fel a története.

De mivel sosem informatívak eléggé az egy mondatos jellemzések, ezért nézzük, mit kínál a játék.

A történet az első rész után folytatódik, de más hősökkel.  A játék elég sok mindenben hasonlít a Diablo 2. részére, mivel ugyanúgy nagy nyitott területeket kell bejárnunk, ugyanúgy 4 felvonásra van bontva a játék, és a történetvezetés is hasonló. A 4 felvonás hivatalosan “csak” 3 akar lenni, de mivel a táj, amin a játék vége van, igencsak elüt az azt megelőzőtől, így tekinthető 4 felvonásosnak is. A tájak egyébként kb megegyeznek a Diablo 2. részében felvonultatott tájakkal. Európai erdő, Sivatag, Esőerdő/Esős Erdő, Pokol/Föld közepe. Szóval ilyen téren nem voltak túl kreatívak a készítők, de ez nem is baj, mivel egy “kattintok és ölök” típusú játékot általában nem a karakterdrámák és a történet miatt vesznek meg az emberek.

A játékban 4 játszható karakterosztály van, mindegyiknek megvan a saját előnye és hátránya. Az újítás itt mutatkozik meg. Nincs ugyanis klasszikus értelemben vett Lovag. Helyette viszont van  Törvényen kívüli (Outlander), Varázsló (Embermage), Barbár (Berserker), és a Mérnök (Engineer).

További újítás a harcrendszer terén, hogy a lőfegyverek nagyobb hangsúlyt kaptak a játékban. Az első részben is lehetőség volt lőfegyver használatára, de itt még több lesz. A harcok igencsak kiegyensúlyozottak, és kihívást jelentenek minden esetben, mert az ellenfelek alkalmazkodnak a játékos szintjéhez. Szóval előfordulhat, hogy meghalunk akár egy mezei harcban is, ha nem figyelünk. Ez főként akkor fog megtörténni, ha egyszerre sok ellenfél ront ránk.

Továbbá újdonság a többjátékos üzemmód, ami az internetes játék mellett lehetséges helyi hálózaton is, ami egy kicsit a régi lan party-k hangulatát idézi, főleg, ha többen összeülnek játszani. A többjátékos  mód esetén egy bónusz pont az, hogy a talált tárgyak játékosonként egyediek. Szóval egy erősebb ellenfél lenyomása után mindenki egyedi tárgyakat és aranyat kap, nem kell osztozkodni a többi játékossal, nincs konfliktus így. Természetesen a megszerzett/megvett tárgyak cseréje lehetséges a játékosok között.

A többjátékos mód igazi hátránya az, ha egy magasabb szintű játékos játszik egy alacsonyabb szintűvel. A dolog problémája az, hogy a magasabb szintű játékos, ha megcsinált egy küldetést, akkor ő a küldetés helyét nem látja a térképen és nem is tudja azt aktiválni, helyette bolyongani kell az alacsonyabb szintű játékos után. Így viszont a szörnyek szintje is alkalmazkodik az alacsonyabb szintű játékoshoz, szóval ebben az esetben nem sok kihívás van benne. Szerencsére csinálhatja mindenki a saját küldetését többjátékos módban is, viszont így nincs igazi többjátékos érzése az embernek. A problémát kiküszöbölendő, érdemes legalább két karaktert létrehozni, amiből csak egyet internetes játékra alkalmazunk.

Játékidő tekintetében nagyjából 16-19 óra játék alatt teljesíthető a játék nehézségi szinttől függően. Azonban ez csak a főküldetésre és egy pár mellékküldetésre igaz. A főellenség megölése után lehetőség van a játék újrakezdésére azon a szinten, amin éppen van az ember, de lehetőség van további térképek játszására is. Ez afféle véletlenszerű térkép mód, amivel gyakorlatilag végtelenségig játszható a játék vagy addig, amíg az ember meg nem unja az egészet.

Összegezve: a történetben nem hoz sok eredetiséget a játék, viszont az egyedi ötleteit nagyon jól alkalmazza. Hangulatos egy játék, ami az erőforrások terén is igen takarékos, szóval egy régebbi gép is bőven elboldogul vele.